Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

a 8. újonckiképző huszárszázad, majd IV. 13.-ig a III. újonckiképző huszárosztály parancsnoka a németországi Bambergben. 1945. IV. 13.-án amerikai fogságba esett, ahonnan 1946. III. 1 l.-én tért haza. 1948. V. 24.-ig az 1. honvédkerület parancsnoksága tartalékállományában volt, majd elbocsátották. A polgári életben kezdetben önálló fakereskedőként, 1947 és 1951 között fuvarosként, majd 1953-ig Nyíregyházán szállítómunkásként kereste kenyerét. Ezt követően néhány hónapig a vilmányi Kísérleti Gazdaság szakmunkása volt, majd 1954. IX.-ig a Hortobágyi Állami Gazdaság (Borsos) lovasedzőjeként, utána pedig Nagykunsági Állami Gazdaság (Ecsegfalva) csikótelep-vezetőjeként tevékenykedett. 1956-ban elhagyta az országot, emiatt 1957. XII. 24.-én lefokozták. Németországban telepedett le, ahol mint lovaglótanár dolgozott. Bajtársaival való széleskörű levelezését és anyaggyűjtését követően a 80-as évek elején „Az utolsó magyar huszárok" címmel egy huszár-adatgyűjteményt adott ki. STIELLY WALTER huszárszázados (Budapest, 1913. IV. 18. - Galdajevka, 1942. VIII. 10.) Anyja: Gajáry Katalin. Apja: Stielly Walter nyá. vezérőrnagy. 1935. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Kezdetben a 3. huszárezredben szolgált, 1938-ban a 3/IL huszárosztály 4. lovasszázadának szakaszparancsnoka volt. 1940. XII. 1.-től a budapesti I. önálló huszárszázad állományába került. 1942. IV. l.-jével századossá léptették elő. 1942. VIII. 10.-én mint a 2. önálló huszárszázad arcvonalmögötti tisztje a Don menti uriv-galdajevkai harcok során súlyosan sebesülten eltűnt. STIPSICZ FERENC, BÁRÓ TERNOVAI huszárszázados (Bécs, 1914. VIII. 2. - Majsajakabszállás, 1944. X. 29.) Anyja: Bayer Leopoldina. Apja: br. Stipsicz Károly nyá. vk. ezredes. Vallása: r. k. 1936. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 2. huszárezredhez helyezték. 1939. VIII. 15.-én mint hallgatót Orkénytáborba a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolára vezényelték. 1940. V. l.-én főhadnaggyá, 1942. IV. l.-én pedig századossá léptették elő. 1942. VI. 9.-től a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén mintáz 1. páncéloshadosztály I. a. (hadműveleti) összekötő tisztje teljesített frontszolgálatot. 1942. X. l.-én a 4. huszárezredhez helyezték át. 1944. VI. 16.-tól a 4. huszárezred ezredközveden páncéltörő ágyús századparancsnokaként a keleti, majd a magyarországi hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1944. VII. 19.-én sebesülés érte. Felépülése után az 1/IV. tábori huszár pótosztály osztálysegédtisztjeként került ki újból a harctérre. 1944. X. 29.-én belehalt a Kiskunfélegyházánál szerzett súlyos sebesülésébe. Majsajakabszálláson temették el. Az 1944. IX. 21.-én kelt legfelsőbb elhatározással a MER Tisztikereszje hadidíszítménnyel és kardokkal tüntették ki.