Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

RÉVÉSZ SÁNDOR huszárezredes (Kalocsa, 1891. III. 7. - Lindau /Németország/, 1978. I. 8.) Anyja: Hekler Margit. Apja: Révész Antal. Vallása: r. k. A Ludovika Akadémia 3 éves tanfolyama elvégzése után 1913. VIII. 18.-án avatták hadnaggyá. 1914. VIII. 1.4g a pécsi 8. honvéd huszárezred 2. és 5. századában szakaszparancsnoki teendőket látott el. Ezt követően kezdetben mint a 8/5. lovasszázad szakasz­parancsnoka, majd 1915. V. 1.-től mint géppuskás századparancsnok az első világháború orosz és olasz hadszínterén frontszolgálatot teljesített. 1915. V. l.-én főhadnaggyá léptették elő. A háború végén 1918. VI. 1.-től a váci lovas­géppuskás tanfolyam oktatótisztje volt. Jelentkezett a Nemzeti Hadseregbe, s 1920. VIII. 1. és 1921. IX. 1. között Cegléden, a budapesd gyaloghadosz­tály lovasságánál szakaszparancsnok, majd Budapesten az 1. huszárezredben géppuskás századparancsnok. 1921. IX. l.-én századossá léptették elő. 1926. VIII. 25.-től 1932. XI. l.-ig az 1. huszárezred segédtisztjeként teljesített szol­gálatot. 1930-ban Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett, s 1932. XI. l.­én őrnaggyá léptették elő. 1932. XI. 1.-től Gyomron a járási testnevelési és népgondozó kirendeltség vezetője. 1937-ben a MER Lovagkeresztjével tün­tették ki. 1937. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1938. VIII. l.-én Sopron­ba, a 3/1. huszárosztály parancsnokává nevezték ki. Alakulata Munkácsra helyezést követően is a 3. huszárezrednél maradt. 1940. XII. 15.-től a nagy­váradi 25. kiegészítő parancsnokság lónyilvántartó tisztje, majd 1941. VIII. 26.-tól a 25. gyalogdandár leventeparancsnoka volt. 1941. V. l.-én ezredessé léptették elő. 1944. XI. 30.-tól 1945. III. 26.-ig a csornai járás katonai köz­igazgatási parancsnoka. 1945. V. 2. és XI. 25. között amerikai fogságban volt. 1946. IX. l.-jén nyugállományba helyezték. Az 50-es években elhagyta az or­szágot, s Németországban telepedett le. RÉV HEGYI FERENC páncélos ezredes (1941. VII. 1 .-ig huszárezredes) (Budapest, 1888. VIII. 3. - ?) Vallása: r. k. 1910-ben egyéves önkéntes is­kolát, 1913-ban dandár lovas iskolát végzett. Az első világháború idején a cs. és kir. 2. dragonyos ezredben szolgált. 1920. IX. l.-én századossá léptették elő. 1920 és 1921. X. 1. között a Kormányzó Katonai Irodáján tevékenyke­dett. A Ludovika Akadémiát 1923-ban abszolválta. 1923. IX. l.-én Orosházá­ra, a 6. vegyesdandárhoz, 1924. III. l.-én pedig az 1. huszárezredhez helyez­ték át. 1925. XI. 1.-től 1930. V. 15.4g a Hadilevéltár bécsi kirendeltségének beosztottja volt, majd a 4. huszárezredhez került. 1931. XI. 1. és 1934. XI. 1. között Debrecenben a VT. csendőr lovas alosztály parancsnoki teendőit lát­ta el. Közben, 1934. IV. és VII. hónapokban Gödöllőn elvégezte a lovas törzs­tiszti tanfolyamot. 1929. XI. l.-én őrnaggyá, 1935. XI. l.-én alezredessé lép­tették elő. 1934. XI. 1.-től Debrecenben, a 6. vegyesdandár-parancsnoksá­gon, majd 1935. VII. 1.-től mint oktató tiszt a Ludovika Akadémián tevé­kenykedett. 1940. V. l.-én ezredessé léptették elő. 1940. IX. l.-én három hó­napig a 4. huszárezrednél szolgált, majd az 1. lovasdandár páncélos zászló­aljának parancsnokává nevezték ki. 1941. II. 1. és VI. 30. között páncélos

Next

/
Thumbnails
Contents