Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

őrlovas alosztály állományában volt, ahonnan 1939. I. 23.-án a 2. huszárez­redhez helyezték át. 1938. XI. l.-én századossá léptették elő. A 2. huszárez­redtől 1942. VIII. 3.-án az esztergomtábori páncélos átképző tanfolyamra ve­zényelték, mely XII. 19.-én ért véget. 1942. XI. l.-én őrnaggyá lépett elő. 1943.1. 1.-től Cegléden, a 3. harckocsi ezred tisztje volt, V. 15.-től pedig Kecs­keméten, a 2. páncéloshadosztály parancsnokságán szolgált. 1943. VIII. 1. és XI. 30. között Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett. 1943. X. 1.-től a 3/II. harckocsi zászlóaljban, 1944. V. 1.-től pedig ismét a 2. páncéloshadosz­tály parancsnokságán teljesített szolgálatot. A 3/III. harckocsi zászlóalj köte­lékében részt vett az 1. hadsereg 1944 tavaszi, koranyári galíciai hadművelet­ében, s szovjet áttörést követő elhárító harcok során aknaszilánktól sebesül­ten hősi halált halt. Bajtársai Rosulnán temették el. PÁRVY RIEGER ALADÁR huszáralezredes (Lúgos, 1894. I. 17. - ?) Anyja: Görnen Lujza. Apja: Rieger Aladár. Egy­éves önkéntesi szolgálatát 1911. X. 1. és 1912. IX. 30. között Temesvárott, a cs. és kir. 7. lovas tüzérosztálynál teljesítette. Ezt követően 1914. VII. 28.-án az 1. honvéd lovas-tüzérosztályhoz kellett bevonulnia, mellyel mint szakasz­parancsnok, lőszertiszt, majd osztálysegédtiszt részt vett az első világháború­ban. 1916. IV. 1.nevel mint főhadnagyot hivatásos állományba vették. 36 hó­napot töltött a harctereken. 1918. I.-tól Xl.-ig a 2/5. lovas tüzérosztály 1. ütegparancsnoka volt. A forradalmak idején alantos tiszt a szeged-csongrá­di tüzérezrednél, majd páran csőrtiszt a BM-ben. 1920. IV. l.-én a lovasság ál­lományába helyezték át. 1919. VIII. 1. és 18. között a Szmrecsányi lovas tisz­ti században szolgált, majd 1921. IV. l.-ig a Dunántúli 2. huszárezred 1. szá­zadának tisztje volt. Ez idő alatt 1920. IV. 1. és 1921. IV. 1. között Sopronban elvégezte a lovastisztek lovaglótanfolyamát. 1922. IV. l.-ig ugyanezen ezred távbeszélő szakaszparancsnoka volt. 1922. IV. 1. és 1924. III. 1. között a 3. vegyesdandár, utána 1928. IX. l.-ig a 7. vegyesdandár huszárszázadának arc­vonalmögötti tisztjeként teljesített szolgálatot. 1922-ben Inotán közelharc, Örkényben lőtiszti, 1932. IX. 1. és 1933. IV. 1. között pedig Budapesten törzstiszti tanfolyamot végzett. 1932. XI. l-jétől 1933. V. 1-jéig a budapesti városparancsnokság előadójaként tevékenykedett. Ezt követően 1938. VII. l.-ig a Honvéd Főparancsnokság személyi segédtiszti teendőit látta el. 1934. V. l.-én őrnaggyá, 1938. V. l.-én pedig alezredessé léptették elő. 1938. VII. 1. és 1941. IX. 1. között a 3/IL huszárosztály, utána 1942. IV. 3.-ig a tapolcai 26. kiegészítő kirendeltség parancsnoka volt. Betegsége miatti felülvizsgálat után 1944. X. 1.-től mint lónyilvántartó tiszt a balatonfüredi 26. bevonulási központban szolgált. 1945. III. 5.-én a III. hadtestparancsnokság leszerelte. 1950. I. 25.-én nemtényleges állományba helyezték. 1951-ben családjával együtt Jászkisérre telepítették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents