Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

nemi Hadapródiskola elvégzése után Vasvárott avatták zászlóssá. Ezt követően németországi századparancsnoki tanfolyamra, majd 1945. I. 20.-án Bambergbe, a III. újonckiképző huszárosztályhoz vezényelték. 1945. IV.-ban itt esett amerikai fogságba, s egy évig sínylődött a franciaországi lágerekben. Hazatérését követően rövidesen Németországba, majd négy év múlva Ausztráliába emigrált. Németországban texültechnikusi, Ausztráliában jogi diplomát szerzett. Ügyvéd Adelaideban. 1994. V. 4.-én érvényesítették zászlósi rendfokozatát, s előléptették hadnaggyá. NÉMETH DEZSŐ, NEMES BENKEPATONYI huszáralezredes (Dunaszerdahely, 1899. IX. 27. - Lajoskomárom (Sáripuszta), 1974. IX. 18.) Anyja: Ruttland Mária. Apja: Németh Dezső főtáblabíró. A bécsújhelyi Katonai Akadémiát 1918. VIII. 17.-én végezte el. 1918. VIII. 18. és 1919. VIII. 1. között a cs. és kir. 11. huszárezred visszamaradó különítményénél szolgált. 1920-tól a szombathelyi gyaloghadosztály lovasságánál, majd a 4. vegycsdandár huszárszázadában tevékenykedett. 1922. IX. l.-én főhadnaggyá, 1927. XI. l.-én századossá léptették elő. 1924. VIII. 1. és 1926. XII. 1. között az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója. 1926. XII. 1.-től 1927. XII. 31.-ig a 4. vegyesdandár huszárszázadának arcvonalmögötd tisztje. 1928. I. 1.-től ismét az olimpiai keret tagja, előbb a grandeuri, majd 1929. X. 1. és 1930. VI. 15. között a pineroloi lovagló-tanárképző iskolára vezényelték. 1930. V. l.-én a 2. huszárezred állományába helyezték át, XII. 20.-ával pedig tartósan Örkénytáborba a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola Olimpiai lovagló csoportjába vezényelték. Később az olimpiai military lovascsapat vezetője. Közben hol az 1., hol pedig a 2. huszárezred állományába tartozott. 1939-ben törzstiszti tanfolyamotvégzett. 1940. V l.-én őrnaggyá, 1942. IX. 29.-én alezredessé léptették elő. 1942. III. 1.-től a 17. önálló huszárszázad parancsnoka. Ebben a beosztásában 1942. IV. 15. és X. 20. között a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területén frontszolgálatot teljesített. VIII. 17.-én Peskinél megsebesült. 1942. XII. 1.-től 1944. VII. 10.-ig a békehelyőrségben, majd a keleti hadszíntéren a 3/1. huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1944. VII. 6.-án Wonkinál megsebesült. 1944. VII. 10.-től 1945. III. 28.-ig a 3. huszárezred parancsnoka volt. 1944. X. 12.-én a MER Tisztikeresztjével tüntették ki. A németek internálták, 1945. V. 8.-án amerikai fogságba esett, ahonnan 1945. IX. 14.-én tért haza. 1946. X. 7.-én háborús bűntett miatt eljárást indítottak ellene, de a Budapesti Népbíróság 1947. V. 19.-én felmentette e vád alól. 1950-ben ismét perbe fogták. A koholt vád az volt, hogy a 3/1. huszárosztály parancsnokaként 1944 nyarán a Pripjat-mocsarak környékén partizánellenes vállalkozásokat szervezett, a helyi polgári lakosság ellen megtorló intézkedéseket hozott, s egy falut felgyújtatott. A Katonai Törvényszék 4 év börtönbüntetés letöltésére ítélte. 1954-ben szabadult. 1965-ben a hortobágyi állami gazdaságban mint szakoktatót alkalmazták.