Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

LÁZÁR SÁNDOR, VITÉZ CSÍKTAPLÓCZAI huszárszázados (Temesvár, 1920. XI. 1. - Ossow /Lengyelország/, 1944. VIII. 28.) Anyja: br. Buttler Matild. Apja: dr. v. Lázár Ferenc vármegyei főjegyző. Vallása: r. k. 1939. II. l.-én tényleges szolgálatra a 4. huszárezredhez vonult be. Itt végezte el a tartalékos dszti iskolát, majd továbbszolgálatot vállalt. Továbbszolgáló zászlósként mint a 4/1. lovasszázad, majd az ezred ló nélkül maradt huszárjaiból alakított gyalogszázad egyik szakaszparancsnoka 1941. VIL és XI. között Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1942. VI. 1. és IX. 30. között a Bolyai Műszaki Akadémián fődszti tanfolyamot végzett, ezután átvették a honvédség hivatásos állományába és hadnaggyá léptették elő. 1944. VI. közepétől ismét harctéri szolgálatot teljesített, a keleti hadműveleti területre a 4/3. lovasszázad I. szakaszparancsnokaként vonult el. 1944. VII. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944 nyarán a 4. huszárezred többszöri átszervezésének idején előbb a 4/1. huszárosztály egyetlen lovon maradt szakasza, majd a 4/1. lovasszázad parancsnoka volt. 1944. VII. 25.-én a 4/4. lovasszázad parancsnokává nevezték ki. 1944. VIII. 27.-én megsebesült, a másnapi, általa vezetett ellentámadás során pedig hősi halált halt. 1944. X. l.-én posztumusz századossá léptették elő. LEDNICZKY GYÖRGY huszárezredes (Tárnáméra, 1886. IV. 17. - Budapest, 1955. XII. 3.) Anyja: Csikós Anna. 1906. VIII. 18.-án Pécsett avatták hadapród tiszthelyettessé, majd a kassai 9. honvéd gyalogezredhez helyezték. 1908. IX. l.-én hadnaggyá léptették elő. 1911-ben átkerült a pápai 7. honvéd huszárezredhez, s 1913. V. l.-én főhadnaggyá léptették elő. Mint alakulata szakaszparancsnoka részt vett az első világháborűban, s 1914. VIII. 17.-én Gorodoknál súlyos sebesülten orosz fogságba esett. Szibériai fogságából Mandzsúrián keresztül sikerült hazaszöknie. 1916. VIII. l.-én századossá léptették elő. 1920 és 1941 között lovaglótanárként, illetve a katonai közigazgatásban teljesített szolgálatot. 1940ben a mezőtelegdi járás katonai parancsnoka volt. 1933. XI. 1.-től alezredessé léptették elő. 1940. XII. l.-én a Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémiára vezényelték lovaglótanárnak. Részt vett a területi visszacsatolások eredményezte bevonulásokban, majd 1942. X. l.-én nyugállományba vonult. 1942. XII. 17.-én ezredessé léptették elő. 1943-ban reaktiválták és ismét a Bolyai Akadémiára vezényelték lovaglótanárnak. Az Akadémia állományával 1944. Xl.-től előbb a Dunántúlra, majd Németországba települt, ahol 1945. V-ban amerikai fogságba került. A fogságból 1945. X.-ben tért haza. 1950ben „izgatás" miatt 3 évi börtönre ítélték, 1951-ben pedig megfosztották rangjától. 1994-es rehabilitációja során ezredesi rendfokozatát visszakapta. LEHOCZKY-SEMMELWEISS ANDOR, LEHOTKAI ÉS BISZTRICZKAI huszáralezredes (Budapest, 1885.1. 22. -?) Anyja: Semmelweiss Antónia. Apja: Lehoczky Kálmán titkos tanácsos. Tényleges katonai szolgálatát a bécsújhelyi Katonai