Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

a 3/6. lovasszázad szakaszparancsnokaként részt vett az 1. lovasdandár ukrajnai hadműveleteiben. 1942.1. 7.-től IV. 3.-ig Pécsett alantostiszti tanfolyamot végzett. 1942. IV. 6.-án 1941. XI. l.-jével átvették a honvédség hivatásos állományába és 1939. IX. l.-jei ranggal hivatásos hadnaggyá léptették elő. 1941. XI. 21. után egy évig a 3/3. lovasszázad szakaszparancsnoka volt, majd 1942. V. 1. és VII. 1. között Várpalotán gránátvető tanfolyamon vett részt. 1942. X. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1942. X. 1. és 1943. X. 10. között a 3/1. huszárosztály nehézfegyverszázadának szakaszparancsnokaként, 1944. IX. 12.-ig pedig az ezredközvetlen aknavető szakasz parancsnokaként teljesített szolgálatot. Örkénytáborban 1943. IV. 23. és V. 23. között nehézfegyver-, Hajmáskéren 1943. VII. 1. és IX. 1. között, Várpalotán 1944. III. 10. és III. 30. között és Hajdúhadházon 1944. VIII. 20. és IX. 10. között aknavető-, Nagyváradon pedig 1943. VIII. 1. és XII. 17. között lovas alantostiszti tanfolyamot végzett. 1944. IX. 12.-től mintáz 1 /III. tábori huszár pótosztály aknavető századparancsnoka Dél-Erdélyben frontszolgálatot teljesített. 1944. X. 6.-án Királyhegyesen megsebesült. 1944. XII.-ben a MÉR Lovagkeresztjével a hadiszalagon kardokkal tüntették ki. 1945. III. 31.-én amerikai fogságba esett. 1946. IX. l.-én nyugállományba helyezték. Az 50-es években elhagyta az országot, s végül családjával Kanadában telepedett le. KOVÁCS ISTVÁN VITÉZ NEMES huszáralezredes (1885. X. 18. - ?) Apja: Kovács Sándor földbirtokos és takarékpénztári igazgató. A Ludovika Akadémia elvégzését követően tényleges katonai szolgálatát 1906. VIII. 18.-án a m. kir. honvédség lovasságánál kezdte. 1928. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1942. XI. l.-ével nyugállományba vonult. KÖLLEY (1936-IG KÖHLER) ERNŐ, NEMES vezérőrnagy (huszár) (Segesvár, 1888. IV. 10. - Baden-Baden, 1971. IV. 2.) Anyja: Hammer Janka. Apja: Köhler Ottó gazdatiszt. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után, 1909. VIII. 18.-án mint hadnagyot a cs. és kir. 12. huszárezredhez helyezték. A dandártiszti iskola abszolválását követően ezen alakulattal vett részt az első világháború keleti hadszíntéri küzdelmeiben is, melynek során 1917-ben orosz fogságba esett. A hadifogságból visszatérve 1918. X. 31. és 1925. között a szegedi katonai körlet, illetve az 5. vegyesdandár-parancsnokság beosztott tisztje volt. 1926-ban utólag átvették a vezérkari testületbe, s alezredessé léptették elő. Ezt követően katonai szakelőadó Szófiában, majd 1928. I. 26. és 1932. I. 1. között hazánk katonai attaséja a bolgár fővárosban, illetve 1928. III. 30. és 1932.1. 15. között szófiai székhelylyel Ankarában is. Ezután előbb az 1. huszárezred kötelékében tevékenykedett, majd 1936. II. 1.-től a HM kiképzési osztályán szolgált. 1937. V. l.-én ezredessé, 1940. IX. l.-én pedig tábornokká léptették elő. 1938. VIII. 1. és 1940. XII. 24. között a Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet parancsnoka, majd 1942. II. l.-ig beosztott tábornok az I. gyorshadtest parancsnokságán. 1942. V. l.-én nyugállományba vonult.