Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

31.-ig a püspökladányi 50. kiegészítő kirendeltség lónyilvántartó dsztjeként tevékenykedett. 1945. I. 1.-től a 4/3. méneskari lovasszázad parancsnokaként részt vett a súlyos vértesi védelmi harcokban. 1945.1. 30.-án a Kodó hegyen megsebesült. Ezután a dunaszerdahelyi hadikórházban ápolták, majd az 50. bevonulási központhoz vezényelten egészségügyi szabadságon volt. 1945. V. 10.-én a csehországi Zlabinszknél szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. VII. 12.-én tért haza. Itthon igazolták, majd 1949. I. l.-én elbocsátották a honvédség kötelékéből. Ezt követően a polgári életben mint műszaki ellenőr, illetve előkalkulátor helyezkedett el. 1958. III. 25.-én mint „ludovikást" lefokozták. 1993-ban rehabilitálták, s egyben alezredessé léptették elő. KONKOLY-THEGE MIKLÓS huszárhadnagy (Pécs, 1921. IV. 4. - Pécs, 1977. IX. 22.) Apja: Konkoly-Thege Aladár nyá. huszárszázados. Vallása: ref. 1942. VI. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Ezt követően szakaszparancsnoki beosztásba Pécsre a IV. önálló huszárszázadhoz helyezték. A honvédség 1943. évi átszervezését követően alakulata elnevezése a 10. felderítő osztály huszárszázada lett. 1944. VIII

.-ban változadan beosztásban ezen alakulattal vonult el az 1. hadsereg kárpátoki hadműveleti területére. A Tatárhágó környékén IX. végén megsebesült, s a parádi hadikórházba került. Felépülését követően jelentkezett a Budapest külterületén harcoló alakulatánál. 1945. I. 18. előtt az Andrássy úton szovjet fogságba esett, ahonnan Gödöllőnél szerencsésen megszökött. Pécsre visszatérve jelentkezett a demokratikus honvédségbe, s az udvari határátkelőhely őrsparancsnoka lett. 1946 elején B-listára került, elbocsátották a honvédségből. 1949-ben elvégezte a pécsi jogi egyetemet, de ezen hivatását nem gyakorolhatta. Komlón segédmunkásként kellett elhelyezkednie, s dolgozott a pécsi pincegazdaságban is. 1956-ban 6 hónapra Kistarcsára internálták. KOSSACZKY ÁRPÁD, VITÉZ vezérőrnagy (huszár) (Pusztaszelestény, 1886. IV. 26. - 1967.) Anyja: Berencsy Emma. Apja: Kossaczky Emil vármegyei árvaszéki ülnök. Vallása: ev. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1907. VIII. 18.-án mint hadnagyot a cs. és kir. 3. huszárezredhez helyezték. Ezen alakulattal vett részt az első világháborúban is. 1920 és 1934. VIII. 1. között az 1. huszárezred állományában szolgált. Az 1/1. huszárosztály, illetve az ezred visszamaradó különítménye parancsnoki tisztjét is betöltötte. Ezt követően a 3. huszárezred parancsnoki teendőit látta el, majd 1938. és 1941. VIII. 1. között a Hadilevéltár parancsnok-helyettese és a levéltári csoportvezetője volt. 1935. V. l.-én ezredessé, 1939. XI. l.-én pedig tábornokká léptették elő. 1941. XI. l.-én nyugállományba helyezték.