Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

KENESSEY MIKLÓS, NEMES KENÉSEI méneskan százados (1909. III. 12. - Sao Paulo, 1999. XII. 25.) Polgári diplomáját 1931-ben a budapesd Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Tényleges katonai szolgálatát mint önkéntes 1933-ban a 2. huszárezredben kezdte meg. A tartalékos tiszti iskola elvégzését követően hadapród őrmesterré léptették elő. Ezt követően továbbszolgálatra jelentkezett, s a 3/II. huszárosztályhoz osztották be. 1937-ben továbbszolgáló zászlóssá léptették elő. Alakulata kötelékében részt vett a felvidéki bevonulásban és az 1939. Ill.-i kárpátaljai hadműveletben. 1940. I. l.-ével mint a nagykanizsai méntelephez méneskari próbaszolgálatra beosztott tartalékos zászlóst átvették a honvédség méneskarának hivatásos tiszti állományába. 1941. XI. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944-ig a kisbéri, bábolnai és a mezőhegyesi ménesnél szolgált. A 4/3. méneskari lovasszázad arcvonalmögötti tisztjeként, majd 1945. I. 30.-tól parancsnokaként 1944. XIL-tól részt vett a Vértes-hegységben vívott súlyos védelmi harcokban. Amerikai hadifogságát követően német területen maradt, s Bajorországban mint favágó, majd üzemvezető dolgozott. 1949-ben Braziliába települt ki, ahol kezdetben gazdaságokban mint mezőgazdasági szakember tevékenykedett, Sao Pauloban méntelepet vezetett, majd a Mercedes Benz gyár alkalmazottjaként kereste kenyerét. KENÉZ GÉZA, SZALONTAI huszárszázados (Nagyvárad, 1907. III. 7. - Mihajlovka (Szovjetunió), 1941. VIII. 15.) Anyja: Nagy Jolán. Apja: Kenéz Géza m. kir. törvényszéki tanácselnök. A Ludovika Akadémia elvégzését követően 1930. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. A 4. huszárezredben teljesített szolgálatot, 1935 és 1936 folyamán a 4/1. lovasszázad szakaszparancsnoka volt. 1938. X. 1.-től rövid ideig Pápára, a 3. huszárezred állományába került. Az 1941. évi ukrajnai hadműveletekben mint a 4/4. lovasszázad parancsnoka vett részt. 1941. VIII. 15.-én felderítő osztagával Mihajlovkára tört előre, s a túlerejű ellenséges csapatok hátába kerülve azokon rajtaütött és megakadályozta, hogy azok a Novo Dancignál harcoló német erők oldalába és hátába támadjanak. Ezen harccselekmény során nyaklövés által hősi halált halt. Elestét követően 1941. XI. 12.-én a MÉR Tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetésben részesítették. KENYERES JÁNOS, VITÉZ LÓFŐ DALNOKI ÉS HOMORÓDALMÁSI huszárfőhadnagy (Gyöngyös, 1918. X. 31. - ) Anyja: Péchy Erzsébet. Apja: v. Kenyeres János nyá. őrnagy, országgyűlési képviselő. Vallása: r. k. 1939. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 4/1. huszárosztályhoz helyezték. Az erdélyi bevonulásban mint a 4/4. lovasszázad II., az 1941. rV.-i délvidéki hadműveletben pedig mint a 4/3. lovasszázad I. szakaszparancsnoka vett részt. 1941. VI. 26. és XI. 20. között a 4/3. lovasszázad kötelékében a keleti hadszíntéren frontszolgálatot teljesített. 1942. IV. l.-én