Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

amerikai fogságba esett, ahonnan 1946. I. 16.-án tért haza. 1949. VI. 2.-án letartóztatták, az ÁVH átadta a szovjet állambiztonsági szerveknek és a Szovjetunió Legfelső Bírósága Katonai Kollégiuma 1949. VII. 6.-án koholt vádak alapján 25 évi börtönre ítélte. A szovjet lágervilágból 1955. XI. 19.-én tért vissza, majd a jászberényi börtönből 1956 IX. 25.-án szabadult. HADNAGY ADORJÁN, VITÉZ KISSOLYMOSI huszárőrnagy (Lőcse, 1904. X. 15. - Budapest, 1980.) Anyja: fehérhegyi Zaffiry Hortenzia. Apja: v. Hadnagy Domokos tábornok, országgyűlési képviselő. Vallása: réf. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1927. VIII. 20.-án mint főhadnagyot az 1. huszárezredhez helyezték. 1930. X. 1.-ig az 2. lovasszázad szakaszparancsnoka volt. Közben két részletben elvégezte a lovastisztek lovagló tanfolyamát. 1930. X. 1. és 1933. VIII. 1. között a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója volt. Ezt követően visszahelyezték az 1. huszárezredhez, ahol szakaszparancsnokként szolgált. 1935. V. 1.-én a testőrség, azon belül a lovastestőrség állományába került, s osztálytisztként tevékenykedett. 1938. XI. 1.-én századossá léptették elő. 1939. XI. 30.-től ismét az 1. huszárezred kötelékébe helyezték, annak II. osztályában szolgált. Mint századparancsnok részt vett az erdélyi bevonulásban és az 1941. IV.-i délvidéki hadműveletben. Ezrede megszűntét követően rövid ideig a huszti 71. kiegészítő kirendeltségen, illetve a 2. huszárezrednél tevékenykedett. 1942. X. 1.-től 1943. VIII. 1.ig Szilágysomlyón a 2. székely hegyi huszárszázad arcvonalmögötti tiszü, illetve pótkeretparancsnoki teendőit látta el. 1943. VIII. 1.-én őrnaggyá léptették elő, s a törzstiszü tanfolyam hallgatója lett. 1944. V 3.-tól VI. 11.-ig a hátországban, ezt követően a keleti hadszíntéren a 2/1. huszárosztály 3. lovasszázadának parancsnoki teendőit látta el. VII. 13.-án Merziczén mellhártyagyulladással a 2. huszár egészségügyi oszlophoz irányították, majd a hátországba került. A háború utolsó hónapjaiban a németországi Stolpban az 1. újonckiképző huszárszázad parancsnoka volt. HAGER OTTÓ, SASHALOMI vezérőrnagy (huszár) (Cegléd, 1885. VII. 6. - Budapest, 1966. X. 13.) Anyja: Ptacznik Auguszta. Apja: Hager István cs. és kir. törzsdszt. Vallása: r. k. A soproni honvéd főreáliskola, majd a Ludovika Akadémia elvégzése után 1905. VIII. 18.-án avatták hadnaggyá. Ezt követően Meggyesre a cs. és kir. 2. huszárezredhez helyezték. 1910. XI. l-jén főhadnaggyá léptették elő. Az első világháborút mint százados század-, illetve osztályparancsnokként harcolta végig. 1918 és 1919 között román fogságban volt. 1921. IX. 1.-én őrnaggyá, 1925. XI. 1.-én pedig alezredessé léptették elő. 1919 és 1927 között különböző csapattiszti beosztásokban szolgált, s a főiskolai hallgatók komáromi altiszti iskolájának is volt a parancsnoka. 1927-től a Ludovika Akadémia lovaglótanára, 1933. XI. 1.-től ezredes. 1931. V. 1. és 1936 között a 2. huszárezred parancsnoka, ezt követően a m. kir. Honvéd Központi Lóvásárló Bizottság elnöke, majd 1938. VIII. 1.-től 1940. III. 1.-ig illetve az örkénytábori „Örkény vitéz" lovas tábor