Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

állások megszállottságát ő is tapasztalta, hogy ekkora kiterjedés ezzel a viszony­lag gyenge erővel nem tarható és ígérte, hogy javasolni fog erősítést. Visszatérve harcálláspontomra jelentkezett nálam egy német páncélos szakasz parancsnoka. Hat darab páncélvadász elnevezésű harckocsival rendelkezett és a tartalékom esetleges ellentámadásához lett iderendelve. Megegyeztünk abban, hogy mihelyt az orosz tüzérség egy elkövetkezendő előkészítés után tüzét hátrateszi a harcko­csik - külön parancs bevárása nélkül - előretörnek a főellenállási vonalig függet­lenül attól, hogy betört-e az ellenség vagy sem. Harcálláspontomon jelentkezett gr. Bolza Antal fhdgy. is, akit ezredparancs­nokom a betegállományba került Foltényi hdgy. helyett küldött segédtisztnek. A vonatparancsnoki teendőket Éber hdgy-tói ideiglenesen Káldi Lajos gt. szds. vet­te át. Ezután mindenki nyugalmat remélt, azonban 16 h-kor újabb pergőtüz kezdő­dött, mely 17 h. 30-ig tartott. Ezt követte az újabb gyalogsági támadás, ismét a 3. század állásai ellen. A 3. századnak alárendelt 1. századbeli szakaszok állásain át az oroszok betörést értek el és az ellentámadásra rendelt rohamszakasz is meghát­rált. Eközben Simonyi tüzér százados egy bunkerben meghúzódva kitartott, majd rakéta jelekkel a betörési területre illetőleg saját magára irányította tüzérségünk tüzét. Azonnal takarta a mi bénító tüzünk a betörési helyet, mire az orosz támadás is összeomlott. A tüzérségi tüzünk előrehelyezése után, az automatikusan táma­dásba lendült német páncélosokhoz csatlakozott Tersztyánszky fhdgy. tartalék sza­kaszával, valamint Köllő Pál hdgy., aki az aknavető tüzelőállásoknál összegyűj­tötte a hátráló rohamszakaszbelieket és azokat is ellentámadásra vezette. Az el­lentámadás teljes hosszában elérte a főellenállási vonalat anélkül, hogy élő ellen­séggel találkozott volna. Meg kell állapítanunk ellenben, hogy ez a siker elsősor­ban a tüzérségünk érdeme. Köllő hdgy. személyesen jelentette a főellenállási vo­nal visszafoglalását, de utána összeesett, ugyanis még a pergőtüz alatt egy kisebb gránátszilánktól a fején megsebesült. Sebe oly komolynak látszott, hogy őt is a segélyhelyre kellett küldeni. Az ellentámadók találták Bácsi-Szilágyi Lajos 87 szds. holttestét is, aki az aknavető figyelőhelyen egész törzsével együtt hősi halált halt. Valamivel 20 h. előtt érkezett meg Dienes-Oehm őrgy. parancsnoksága alatt egy 87 Bácsi-Szilágyi Lajos (Karcag, 1909. aug. 1. - Pludi, 1944. szept. 16.). Tartalékos tiszti iskolát végzett, majd 1940. nov. 1-jével vették át a hivatásos állományba, 1941. szept. 1-jétől főhadnagy. 1944-ben a 2/1. nehézfegyverszázad I. géppuskás szakaszparancs­nokaként vonult el a hadműveleti területre, ahol 1944. jún. végén átvette a nehézfegy­verszázad parancsnokságát. 1944. júl. 1-jén századossá léptették elő. Hősi halált halt. 80

Next

/
Thumbnails
Contents