Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

Széles és mély alakzatban indultam tervem megvalósítására. Közben a Dostojewo felől előnyomuló ellenség észak felé bekanyarodott és a hátunkban csatlakozott a Csapó főhadnagy által jelentett ellenséghez. így tehát bekerítésünk teljes volt. Nem tehettünk mást, mint lovasrohammal áttörni a gyűrűt. Szélességben és mélységben erősen tagozva egy erdős, ligetes parcellán át vágtában rohantam neki az éppen nyugváshoz letelepedő orosz tömegnek. Min­den irányból zúdult ránk a tüz és mikor a gyűrűn már átjutottunk vágtázó lovam egy árok átugratása után a túloldali mocsárban felbukott. Ezt követte a még élet­ben levők teljes száma. Az ellenséges tűz természetesen a földön vonagló ember és ló tömegre feküdt és ott páratlan pusztítást végzett. Én a földön elterülve telje­sen elvesztettem minden lelki erőmet. A véget éreztem. Ekkor pillantottam meg Foltényi Öcsi segédtisztemet amint felugrik, feltápászkodó lovát búcsúképpen megveregeti és gyalog futásnak ered a körülbelül 50 m-re levő peremvonal 33 mögé. Ez adott erőt! Én is felugrottam és szaladtam utána. Aki a peremvonalon túljutott holttérben volt, meg volt mentve. Csak nyolcan: Kováts 34 és Foltényi hadnagyok, Várnagy őrmester, Varjú tizedes, Sarkadi őrvezető, Pákozdi és Pap Elemér huszá­rok és én menekültünk meg. Ezután gyalog mintegy 10 km út megtétele után csat­lakoztunk a már visszavonulóban lévő 3. századhoz. A 3. század ezalatt a jobb oldalába és hátába tört ellenség ellen igen súlyos harcot vívott. Csekély veszteség árán ellenben vissza tudta verni azt. Visszavonulási parancsát a II. osztálytól kap­ta meg. Eszerint az ezrednek reggel 5 órára Chomsk területén kell gyülekezni. Az 1. és 2. század az ellenséges előretörés elől nyugati irányba visszavonult. Talál­kozott az ezredparancsnokkal és tőle kapott eligazítást. Az 1. század súlyos közel­harcot vívott Dostojewoban. Itt kitüntette magát Szabados József patkoló őr­mester, aki pisztolya agyával sújtotta agyon azt az oroszt, aki a lábába kapaszko­dott amikor egy deszkafalon igyekezett átmászni, valamint Borgulya huszár, aki a rábízott aknavető kocsit csak úgy tudta megmenteni a rátámadó oroszoktól, hogy puskatusával vert agyon egyet közülük, mire a többi visszaszaladt az erdőbe. A 3. századdal együtt meneteltünk a kijelölt cél felé, miközben légitámadás érte a menetvonalat. A légitámadás ugyan veszteséget nem okozott, következmé­nyeként ellenben a nehézfegyver század a 3. század végéről lemaradt és a menet­célba nem ért be. 33 A peremvonal a védőkörlet legelői lévő és legmagasabban fekvő része. 34 Kováts Károly (Törökkanizsa, 1911. nov. 4. - ??), 1942. jan. 1-jétől tartalékos hadnagy, a 2/1. lovasszázad nehézfegyver szakaszparancsnoka. Megsebesült 1944. júl. 29-én Col. Czepielinben és szept-ben Varsó környékén, majd 1944. dec. 11-én Kisvelencénél. 43

Next

/
Thumbnails
Contents