Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

és 4 db Sztálin

144 mintájú harckocsi tört előre és elakadt a szakadék szélén. Ezek a harckocsik azért nem kanyarodtak a völgyön át, mert a téglagyár felől a völgyet a német lövegek oldalozni tudták. így viszont ők uralták az egész előterepet. Az orosz harckocsik tüze elől mi a téglagyárnál lévő emberekkel a vasútvonal mögé futottunk vissza a német lövegek vonalába. Itt olyan tüzet zúdítottak ránk, valamint a még ott tartózkodó német harckocsikra, hogy azokba a kezelő legénység, amelyik nem várva támadást a harckocsikon kívül tartózkodott, nem tudott már beszállni és úgy, mint mi a vasúti töltés mögé feküdt. A 4 harckocsi, a vasúton túl lesállásban lévő 3 rohamlöveg, valamint 2 lövegvontató percek alatt kigyulladt. A meglepett huszárok - hiába kiáltottunk utánuk "Állj!"-t -, egy átereszen keresztül bújtak a műút mögé, más részük az úton szökellt át, itt azonban oly sekély volt az árok, hogy a kúszó huszárok háta kilátszott. Természetesen repeszgránáttal, géppuskával és géppisztollyal annyira lőtték őket, hogy ott Lovasbereny felé elhúzni nem tudtak, tehát fejüket vesztve a kb. 1 km távolságig enyhén emelkedő dombháton futottak vissza. Itt aztán minden egyes emberre repeszgránáttal lőttek a harckocsik. Én 5 tiszttel a vasúti töltés mögött kitartottam addig, míg a még ép két lövegnek sikerült Lovasbereny felé elmenni és utána az égő harckocsik füstje mögött Csákvár felé indultunk el a dombháton, párhuzamosan a Lovasbereny - Csákvári földúltál. A dombhátról az égő német harckocsik és rohamlövegek füstfúggönye mögül jól leláttunk a Vali völgybe, sőt az azon túl elterülő terepre. Ezen át szakadatlanul vonult az orosz gépkocsizó gyalogság tömege minden irányból harckocsi csoportokkal kísérve. Budapest tehát nyugatról, sőt egy-két nap múlva északról is be lesz kerítve. Segédtisztemet a dombon átfutok elfogására küldtem (a napló ezt írja, lehet, hogy tényleg ilyen kegyetlen parancsot adtam..., nem emlékszem! Abban a pillanatban én sem voltam észnél!), azonban ezeket megfogni máinem tudta. Személyére nézve szintén a dombon át futott, melyen az átfutok 15 %a sem jutott át, hanem ott lelte halálát. Utunkat egymás után ismétlődő légitámadások szakították meg. Szerencsére mi öten olyan kis és hálátlan célt mutattunk, hogy ránk ügyet sem vetettek, de a Lovasbereny - Csákvár felé vonuló seregvonatokat és német páncélosokat annál hatékonyabban támadták. A Lovasberényben lévő vezetéklovainkat és aknavető kocsijainkat segédtisztem - szerencsére, még a légitámadások előtt - Csákvárra A JSZ (Joszif Sztálin) a szovjet nehéz harckocsi, melynek lövegtornyába előbb 85 mmes, aztán 100, végül 122 mm-es löveget építettek. Ez volt kora legnagyobb űrméretű löveggel rendelkező harckocsija. 170