Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

mindig itt pihent a házak között a visszavonulók szintén magukkal ragadták. A riadóztatott gyalogos század mihelyt érintkezésbe jutott a visszavonulókkal pánikszerűen futásnak eredt és a pánik ijesztően átterjedt nemcsak a visszavonulókra, hanem azokra is, akiket semmiféle támadás sem ért. Én a Meszlényi kastély ablakából néztem, hogy osztálytörzsem élén a segédtisztemmel mint menekül ki a kastély hátsó kapuján és ragadja magával az aknavető figyelőket és a távbeszélő kezelőket természetesen visszahagyva mindenféle felszerelésüket. Szerencsére a II. osztálynak a Margit-állásnak, a Meszlényi kastély előtt húzódó szakaszát megszállva tartó emberei helyükön maradtak. Őket nem is támadta senki sem. így nekem is az a benyomásom támadt, hogy ott nincs is komoly orosz támadás csak valami vaklárma keletkezett. Az oroszok közben tüzérségi tüzüket hátra helyezték Kápolnásnyék házai közé. Megindultam Kápolnásnyék felé, hogy a pánikot valahogy felszámoljam. Eközben Sárközy alez. a Velencére vezető út mentén a II. rohamszakasz segítségével felfogta a visszafutókat és br. Podmaniczky szds. parancsnoksága alatt, a II. osztály embereit a Margit-állásnak a kastélytól délre eső szakaszába irányította vissza. Az 1. és 3. századot, a Kápolnásnyéktől délnyugatra elterülő ligetes területen sikerült gyülekeztetni. Ezután indult meg a 3. huszárezred részeinek előnyomulása a köztünk és a II. osztály közt még mindig fennálló kb. 700 m széles hézagban. Első lépcsőben a Remete század, 2. lépcsőben a Rohonczy század nyomult előre. A Remete század a műút - vasút vonalat ellenállás nélkül érte el, de továbbjutni nem tudott, mert a Meszlényi kastéllyal rézsút szemben lévő majorban - a Margit-állás egyik legjobban kiépített támpontjában az oroszok addigra már szívósan befészkelték magukat és minden támadási kísérletet visszavertek. A sötétség ekkor már teljes volt és a harci zaj is elcsendesedett. Az 1. századdal a patak mentén lezárattam a betonutat, összeköttetést tartva a 2. századdal. A 3. század a patak partján reteszállást foglalt az 1. század és a Remete század között. Mindkét századnak olyan keskeny volt a kiterjedése, hogy embereinek egy részét felváltva az állásaik mögötti házakban pihentethette. A védelmi állás így hézagmentesen helyreállt, ellenben a major elvesztése a Margit-állásban olyan veszélyes betörést jelentett, amely tulajdonképpen az én védőkörletemet a kastély környékén lévő védőkörlettől elválasztotta, mert a kettő közt húzódó reteszállás a már orosz kézre jutott majorból könnyen lerohanható volt. Harcálláspontomat az éj folyamán a kápolnásnyéki posta épületébe helyeztem át. A 3/II. osztály leváltotta a II. osztályt. Utóbbi Velence keleti részében csoport tartalék lett. Lezárva 24 h-kor. 157