Tomka Emil naplója. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 48. Nyíregyháza, 2001)

A lovashadosztályt 1944. június 20-án a Pinszkre beérkező Gustav Harteneck

6 altábornagy parancsnoksága alatt álló német I. lovashadtest alá rendelték, mely akkor a német 2. hadsereg tartaléka volt. A későbbiek során ezen hadtest feladatává tették, hogy a Luniniec és a tőle északraészaknyugatra fekvő erdős-mocsaras területet a partizánoktól tisztítsa meg. Ekkoriban a lovashadosztály elszállásolási körzetében mintegy 10-13 ezer partizán működött, akik elsősorban az utak elaknásításával és váratlan rajtaütésekkel okoztak igen érzékeny veszteségeket. Egy ilyen aknarobbanástól halt hősi halált Luniniecnél a lovashadosztály lovasparancsnoka (parancsnokhelyettes) v. Makay István

7 vezérőrnagy is. A nagyobb veszélyt azonban az jelentette, hogy az orosz csapatok 1944. június 22-én a Bagratyion hadmüvelet keretében Bobrujszknál áttörték az arcvonalat, 30-án pedig elfoglalták Sluckot. A német Közép-Hadseregcsoport arcvonalán óriási rések keletkeztek, melyeken keresztül özönlöttek előre a szovjet gyalogos és páncélos erők. Ez utóbbi korántsem volt megnyugtató, hiszen a lovasság éppen a harckocsikkal szemben volt a legérzékenyebb, a németektől korábban igényelt páncéltörő fegyverek pedig még nem érkeztek meg. A válságosra fordult arcvonal állapota a felettes német parancsnokságot újabb és újabb hadműveleti átcsoportosításokra késztette. Ezt megelőzően a lovashadosztály már két, igen elhibázott átcsoportosításban vett részt, s a sok feleslegesen végrehajtott menet igen megviselte a csapatokat. Most a hadosztály kisebb részére biztosító feladatokat róttak, ennek megfelelően a 2. huszárezredet és a 3. gépvontatású tüzérérosztályt a német XX., a 15. kerékpáros zászlóaljat pedig a német XXIII. hadtest védőkörletébe irányították, a hadosztály zömét pedig észak felé fordították, hogy a Luniniec-Baranowicze vasútvonal mentén, Harteneck, Gustav (Landau, 1892. Jul. 27. - Grosselohe, 1984. febr. 7.) altábornagy, 1944. jún. 10-étől a német I. lovashadtest parancsnoka, melynek alárendeltségébe a német 4. lovasdandár, a 4. páncéloshadosztály és a 129. gyaloghadosztály tartozott. Makay István, vitéz makói ésgeleji (Budapest, 1891. jan. 14. - Luniniec, 1944. jún. 21.). 1911. aug. 18-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1942. szept. 30-ától vezérőrnagy, 1943. aug. 10-étől az 1. lovashadosztály lovasparancsnoka (hadosztályparancsnok-helyettes) 1944. jún. 21-én a fronton gépkocsijával aknára futott. Hősi halála után post mortem altábornaggyá léptették elő. 10