Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Lázár Sándor naplója

láttunk. Állandó légitevékenység mindkét részről. Éjjel is körözött felettünk egy orosz, lőtték is, de miután két Stalin gyertyát 51 kidobott, röhögve elrepült. A gyertyákat lelőtték a gépágyúk. A Borowcén hagyott vonatrészünk 52 állítólag idejön és ma vagy holnap reggel itt is lesz. Kell is már, mert cigarettám és tin­tám, gyufám fogyóban van. Pedig holnap akarok leveleket írni. Illik válaszolni a lapokra, amiket tegnap kaptam. Valahol a közelben lehet egy reptér, mert folyton morognak a közelfelderítő gépek 53 a fejünk felett. A front csendes, néha hallat­szik csak egy-két ágyúlövés. A falu gazdag, sok tehén, ló, csirke, disznó viszont nincs. Sajnos. Ma állítólag kapunk tojást meg lisztet, csinálunk egy kis édes tész­tát. Bajuszom kezd már egészen tekintélyessé válni, viszont a borbélyomat meg­ölöm ha hazamegyünk, olyan rossz pengéket sózott a nyakamra. Na, hála Istennek, holnap megyünk tovább, mert a partizánok olyan szem­telenek, hogy muszáj közéjük csapni. A Pinszk-Luniniec-i vasútvonalat /60 km/ gondos őrzés dacára 150 helyen robbantották fel. A 3. ezredtől megint elvittek két géppuskát, felkoncoltak 8 embert, elhajtottak 50 lovat. Három tiszt is meg­sebesült. Holnap lesz a nagy hajtóvadászat, mikor mi 4-esek is beállunk a lesre és a másik két ezred ránk hajtja az erdőt. Weidmanns heil! 54 VI. 27. Hát igen. Weidmanns heil, de nekik. Kb. 10-kor lefekszünk, al­szom úgy 12-ig. Éktelen lövöldözésre ébredek, gépzúgás, tompa robbanások. Felöltözöm, megnézem, hát Pinszk kapja az áldást. Kis idő múlva felettünk zúg. Nézünk fölfelé, és meglátok egy gépet, amelyik fehér és zöld jelzőlámpákkal jön. Na, mondom, ez saját. Abban a pillanatban vörös fény villan a gépen, utána azonnal idegtépő süvítés és a falu közepe táján rettenetes robbanások, majd rög­tön utána vörösen égni kezd valami. Ha akkor tudtam volna, hogy mi! Legé­nyeimmel és egy pár orosz vénasszonnyal keményen dekkolunk egy árokban. A tüz kezd mind nagyobb és nagyobb lenni, erre öt ember velem kiáltással kiugrok az árokból, és futva megyek a tüz felé. Előttem szalad Kállay Zoli 10 emberrel. Akkor látjuk, hogy kb. 7-8 ház ég, és egy halom fejvesztett, részint égett, részint sebesült és légnyomásos ember szaladgál összevissza, közben megvadult lovak, 51 A magyar honvédség Sztálin-gyertyának keresztelte el az éjjel a szovjet repülőkről ledobott világító bombákat. 52 A vonat személy-, vagy anyagszállításra, oszlopokba foglalt fogatolt, vagy gépi hajtású szállítóeszközöket jelentette a hozzátartozó személyzettel együtt. A magyar királyi honvédségben századszintig minden alakulat hadrendjében megtalálhatók voltak ezek a csapatrészek, melyek ütközet-, eleség- és mái ha vonatrészből álltak. Az ütközetvonat a harchoz és közvetlen utána szükséges anyagokat szállította, a lőszert és a mozgókonyhát. Az eleségvonat a naponta elhasznált élelmet pótolta, a málhavonat pedig az a rész volt, melyet csak a menetcél elérése után vettek igénybe, mely néhány napig késhetett is, ebbe a tiszti poggyász, a ruházati- és egészségügyi tartalék, iroda-felszerelés stb. tartozott. A közelfelderítő repülőgépek az ellenséges állások, utánpótlási útvonalak felderítésére, a tüzérség tüzének vezetésére szolgáltak. Weidamanns heil! - német vadászköszöntés (Jó vadászatot!), melyet koccintásnál is használtak.

Next

/
Thumbnails
Contents