Németh Péter (szerk.): Lázár Sándor 4-es huszár főhadnagy naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 46. Nyíregyháza, 1999)

Magyar huszárok a keleti fronton 1944 nyarán

során, midőn a timkowiczei hídfőből lóháton visszavonuló 4. huszárezredet ellenséges páncélos erők először észak, majd dél felől is oldalba támadták, parancs bevárása nélkül szembefordult azokkal, visszaverte megismétlődő támadásaikat és ezáltal kiszabadította az ezredet szorongatott helyzetéből... Vitéz Reök Attila

14 százados, a hadosztály egyik nehéz harckocsi századának a parancsnoka a hősök közül is kitűnt önfeláldozó magatartásával. A 4/II. huszárosztály július 3-i, délutáni támadásánál ellenállhatatlan rohammal tört be az ellenség mélységi csoportosításába, igen súlyos veszteségeket okozva soraiban... Július 4-én délben, a Cepra patak hídjánál, 24 órán belül másodszor tűnt ki kimagasló vitézségével. A hadosztály két csoportja közötti hézagba... betört, túlerőben lévő ellenséges páncélos csoport támadásának visszaverése tündöklő példája a magyar katona önfeláldozó hősiességének. Száller Miklós

15 százados, a 4. gépkocsizó utászszázad parancsnoka és hős utászai méltón kivették részüket az előbb említett harcból. Egyedülálló volt a háború folyamán, hogy egy csapat páncélöklökkel több száz méterről ellenséges harckocsikat rohamozott meg." - írta e tűzkeresztségről Schell Zoltán ezredes.

1 A lovashadosztály tehát 1944. július 5-én reggelre kivágta magát a szovjet 65. hadsereg alakulatainak bekerítésből és Baranowiczétől délre, a Szczara folyó vonalában foglalt védőállást. A Vörös Hadsereg június végi bobrujszki áttörése után a Heeresgruppe Mitte

17 arcvonalán, a Pripjaty-mocsarak északi szegélye és a Neman folyó térségében hatalmas rés tátongott, melyen át feltartóztathatatlanul özönlöttek előre az ellenséges csapatok. E rés betömésére szervezte újjá a német hadvezetés a német 2. hadsereget, melynek alárendeltségébe utalták a lovashadosztálytól a 2. huszárezredet, a 3. gépvontatású könnyű tüzérosztályt és a 15. kerékpáros zászlóaljat, bár ez utóbbi hamarosan visszakerült a hadosztály zöméhez. 1944. július első napjaitól kezdve a lovashadosztálynak egyetlen feladata volt, hogy a német visszavonulást állandó és súlyos utóvédharcokkal fedezze. A továbbiakban a tevékenységet az állandó halogató harc jellemezte, melyet csak néha szakított meg egy-egy tartósabb védelem a túlerejű ellenséggel szemben. A sorozatos veszteségek miatt az alakulatokat többször is át kellett szervezni. A 4. huszárezredet július 4-én Szabadhegy alezredes parancsnoksága alatt egy teljes létszámú osztályba vonták össze. Ez az átszervezés azonban nem sokáig maradt 14 Reök Attila, vitéz (Temesvár, 1913. júl. 19. -) 1942. ápr. l-jétől százados (Ludovika Akadémia, 1936). 1944. máj. 20-átdl a lovashadosztály harckocsi zászlóaljában nehéz harckocsi századparancsnok. Súlyosan megsebesült 1944. júl. 4-én, elvesztette a fél karját. 15 Száller Miklós (Jászapáti, 1913. szept. 2. - ??) századosról semmilyen adattal nem rendelkezünk. 16 Schell Zoltán: i. m.: 362-363. 17 A német Közép-Hadseregcsoport