Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Hajagos József: A 28. honvédzászlóalj története
nemzetőrök országos szinten is az egyik legsikeresebben végbement szabolcsi szervezése több vonatkozásban is pozitívan, illetve negatívan hatott a meginduló honvéd újoncozásra. így pl. azokban a településekben, ahol önkéntes jelentkezőkből nem telt ki a megyei vezetés által kivetett létszám, ott elrendelték a község költségére történő toborzást, vagy sorshúzást. Ez a létszám gyors kiállítása tekintetében igen hatékonynak bizonyult. Szeptember 5-én a Közlöny nagykállói levelezője már több mint 700 önkéntes nemzetőrről számolt be, s a következő napokban sikerült is szinte teljesen kiállítani a tervezett létszámot. így a honvéd újoncozás elrendelésekor Szabolcs megyében már rendelkeztek egy sikerre vezető tapasztalattal. A községek hozzájárultak az önkéntes nemzetőrök felszerelési költségeihez. Ennek viszont az lett a negatív következménye, hogy a települések és a megye pénztárai kiürültek, ami mint látni fogjuk időveszteséget okozott a honvédek kiállításában. A fellelhető használható fegyvereket is az önkéntes nemzetőrök részére gyűjtötték be, illetve osztották szét. Ez a 400 fegyver azok számára sem volt elegendő, a hiányzókról az államnak kellett gondoskodnia. Szatmárban kevesebb sikerrel zajlott az önkéntes nemzetőrök kiállítása. Augusztus 21-én még csak 74 jelentkezőről tudtak beszámolni. A mutatkozó ellenszenv miatt több helyen fel is kellett függeszteni a toborzást. Azt, hogy a későbbiekben mennyire emelkedett a létszámuk, azt nem ismerjük. A román felkelők és a Karl Urban alezredes vezette határőrök elleni küzdelemben 2 század gyalogos és egy század lovas önkéntes nemzetőrről tettek említést. Az önkéntes nemzetőrök kiállításának problémái Szabolcstól eltérően, itt kedvezőtlen előjelként hathattak a honvéd újoncozás megindítására. Szatmárnémeti 60 önkéntes nemzetőrt állított ki. Szabolcshoz hasonlóan itt is ezek felszerelésére fordították a városi közpénzek jelentős részét. A város kézművesei az ő ruházatuk és egyéb felszerelési tárgyaik elkészítésével voltak elfoglalva. 5 A 28. honvédzászlóalj újoncainak kiállítása Az újoncozással kapcsolatos első feladatot a 19 - 22 éves korosztály összeírása jelentette. Mint már említettük, az erre vonatkozó utasítást és az összeírás mintáját Szemere már augusztus 29-én megküldte a törvényhatóságoknak. A kiállítás legsietősebb végrehajtása érdekében egy biztos kinevezését, valamint a rendelet vételétől számított 48 órán belül bizottmányi ülést kellett tartani, hogy azon 2-3 tagból álló küldöttségeket nevezzenek ki „a törvénybalóság kiterjedéséhez képest olty számmal, hogy a rovatos összeírás 7 nap alatt bevégezhessék". A 7 nap elteltével a kiállítási biztosnak az összeíró bizottságok összesített listáját észrevételeivel együtt fel kellett terjesztenie a Hadügyminisztériumnak. Szabolcs szeptember 4-i, míg Szatmár vármegye szintén ezen a napon rendkívüli bizottmányi ülésben foglalkozott az összeírási rendelettel. Ezeken megtették a s A szabolcsi önkéntes nemzetörökre - KEDVES Gyula 1994:, Közlöny: 1848. szeptember 12., OL. H. 92. ONHT.: 1848:5637.; a Szatmár megyei önkéntes nemzetőrökre - OL. H. 92. ONHT.: 1848:3233-, URBAN Aladár 1973: 180. o., Közlöny: 1848. szeptember 8., december 6.; Szatmárnémeti önkéntes nemzetőreire - OL. H. 92. ONHT.: 1848:4461., 6454., URBÁN Aladár 1973: 190. o.
