Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Kedves Gyula: A 48. honvédzászlóalj
a 48. honvédzászlóaljat, akik egyetlen hatalmas rohammal visszafoglalták a sáncokat, majd a Dom Miguel gyalogezred 1. zászlóalja támogatásával az ácsi erdőig űzték a vadászokat. Ezzel helyreállt az egyensúly a jobb szárnyon is, és lehetővé vált az általános előrenyomulás, megindulhatott az a Görgei által személyesen vezetett lovasroham, amely császári erőket vont el Ószőnytől, s lehetővé tette ezzel a falu visszaszerzését. A főhadszíntér utolsó magyar győzelme volt ez, s a 48. honvédzászlóalj legnagyszerűbb napja, amelyet Than Mór is megörökített egy akvarelljén. Ezért a vakmerő rohamért kapta Rakovszky Samu a II. osztályú katonai érdemjelet, s az alezredesi rendfokozatot, a zászlóalj zászlaja pedig a kollektív bátorság jelképeként szintén kitüntetést, III. osztályú katonai érdemjelet kapott. Rakovszky hivatalosan is hadosztályparancsnok lett, a zászlóalj parancsnokságát pedig az őrnaggyá előléptetett Mikecz Tamás vette át. A legnagyobb megtiszteltetés az alakulatot a honvédsereg kétségtelenül két legkiválóbb zászlóaljától érte. A veressipkás 9. és a fehértollas 3honvédzászlóaljak küldöttséget menesztettek a szabolcsiakhoz az ütközet utáni napon, akik ünnepélyesen, a csapatzászlók alatt testvérükké fogadták a 48. honvédzászlóaljat. 25 A július 11-i komáromi csatában a 48. honvédzászlóalj az ácsi erdőben kiépült császári sáncokat rohanta meg, s olyannyira előretolt, hogy az általános visszavonulás elrendelésekor leszakadt a hadosztály zömétől s bekerítették. Böszörményi százada fordult vissza, hogy utat nyisson a gyűrűn, ami sikerrel járt, azonban a visszavonulás során a védelmi négyszög valahogy felbomolhatott, mert a csapatzászló közvetlen veszélybe került, a zászlótartót megsebesítették. Végül is JármyJános mentette ki Sörley Endre zászlótartót és a zászlót szorult helyzetükből. 26 A vesztes ütközet után Görgei a Duna bal partján vonult el Komáromból, otthagyva az erődrendszer védelmére a II. és a VIII. hadtesteket Klapka György tábornok vezénylete alatt. A 48. honvédzászlóalj ekkor is kapott újoncokat, akikkel a létszám 875 emberre emelkedett. 27 Akkor számarányukat tekintve a szabolcsi legénység már háttérbe szorult, hiszen kevesebb mint a fele volt a zászlóaljnak szabolcsi. Az alakulatot mégis, továbbra is szabolcsinak emlegették. Július folyamán az újoncok kiképzése volt a zászlóaljparancsnokság legfontosabb feladata, majd a hónap végén részt vettek utolsó nagyszabású hadműveletükben. A híres komáromi kitörésről van szó, amelyben az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ostromlottak szétverték az ellenséges ostromzárat, majd el is űzték őket az erődrendszer távolabbi körzetéből is. A kitörés július 30-án indult meg a Duna bal partján. A 48. honvédzászlóalj Rakovszky hadoszlopába beosztva Kurtakeszin és Szentpéteren keresztül nyomult előre az ellenfél oldalába. A császáriak rövid harc után feladták állásaikat, és Érsekújvárra vonultak vissza. A bal part felszabadítása után sor 2S A zászlóalj ünneplésének legrészletesebb leírása Krasznay emlékirataiban. Az alakulat hősiességét kihirdető napiparancs német nyelvű tisztázata a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyaggyűjteményében 0279/Em. !sz. alatt található. Magyar nyelvű másolat a zászlóalj tábori naplójában, nyomtatásban közreadja GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Budapest, 1888. III. köt. 51-52. o. 2(1 HL. 1848-49: 31/1. Valószínűleg itt eshetett fogságba Propper Lipót hadnagy is, több katonájával. 27 OL. 1848-49. P. 295. (a Görgey-nemzetség levéltára) B/47.
