Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)
Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-49-ben
számították bele, s a fent megajánlott összegből egészítették ki felszerelését. E lovascsapat 86 fős első százada a nyíregyházi Maurer Károly kapitány parancsnoksága alatt 1849. március 17. és 23- között a megyei töivényszék munkáját biztosította a korábban felzendült Tiszadobon. Február 14-én a megyei Honvédelmi Bizottmány levelet kapott Répásy Mihály tábornoktól, a Közép-tiszai hadsereg parancsnokától, melyben a tábornok közli, hogy a sok dicsőséges harcban részt vett 48. zászlóaljban már csak 650 szabolcsi honvéd van, s legalább 300 újonc kellene, hogy a zászlóalj ismét szabolcsi lehessen. A bizottmány tudva, hogy az újoncok elosztásának ügye az OHB hatásköre, azt javasolta, hogy a még adós 191 újonc (154 adós, 25 szabadságos és 12 szökevény) a 48. zászlóalj kiegészítése legyen. Március 21-én azonban Bónis Sámuel arról tájékoztatta Péchy Lászlót, hogy a 191 újonc a 43. zászlóaljat egészíti ki, akik azonban ezek közül a lovassághoz alkalmasak a 13- huszárezred pótalakulatához Nagykárolyba szállítják. 62 A tavaszi munkák megindulásával ismét megszaporodtak a megyei honvédelmi bizottmányhoz küldött felmentést kérő levelek, valamint az alakulatoktól való szökések. A 43. zászlóaljtól ugrott meg a tornyospálcai Potyók Ferenc honvéd, aki aztán itthon a szintén pálcái Tóth Andrással „útonállókká fajultak", sokszor adva munkát a helybeli nemzetőröknek. 63 Előfordultak már öncsonkítások is! Nagy Mihály ibrányi lakos első két fogát (hogy a puskához adott papírhűvelybe csomagolt töltést, melyet foggal kellett feltépni, ne tudja) kihúzatta, s ezért a törvényszék, az akkori szokás szerint a katonaság alól nem mentette fel, hanem a „katonaság szekerészeti osztályához" osztotta be. 64 A karászi özvegy Kiss Mihályné, aki három gyermekét neveli, panasszal fordult Finta Mártonhoz, hogy 27 éves nagy fiát, aki a család fenntartója, erővel vitték katonának. Szintén erőszakkal került a honvédek közé Gyulajon a 34 éves ófehértói Medve János szolgalegény, aki panaszos levelében azt is megírta, hogy egy Tóth nevű társával együtt két gyulaji gazdaember fia helyett, akikre a nyil kijött, tehát katonakötelesekké váltak, erővel sorozták be a gyulaji bírák. 65 Másfajta levelek is érkeztek azonban Finta Mártonhoz! Juhász Ferenc megyebeli ifjú az alábbiakat írta: „...többszöri nyilazás által is még a nyil ki nem jött rám, még is maradásom nintsen, mivel ha Isten rendeléséből a nyil rám kijön országomat, hazámat védelmezni mindenkor kész vagyok. " Az ország nehézségeit nagyon is átérezte a falu népe. Kubinyi Ignác szogabíró április elején jelentette, hogy a hozzá tartozó Kis- és Nagyvarsány, Bácsaranyos, Pap, Karász és Gemzse református, valamint Karász és Gemzse római katolikus lakossága és egyháza, templomának harangját, öszszesen nyolcat a haza oltárára felajánlotta. 66 Az 1849. április 2-i bizottmányi értekezlet tárgyalta Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztos tervét a Felső-Magyarországi Védseregről, mely tervet Szemere március 26-án küldte el Bónis Sámuelnek. A terv szerint a 3000 fős véd( ' 2 SzSzBMÖL. IV. B. 106. 4. dob. 4. t. M SzSzBMÖL. IV. B. 103- 1- dob. 1. t. 64 SzSzBMÖL. IV. B. 103. jkv.: 817. sz. 1849. máj. 10. 6=1 SzSzBMÖL. IV. B. 106. 4. dob. 4. t. «• SzSzBMÖL. IV. B. 102. 49. cs. 333. sz. 1849.
