Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Hajagos József: A 28. honvédzászlóalj története

útnak.) A különbségeket a szállítás közbeni szökések eredményezhették. Október 23 - 26-ika között 13 felavatott, de időközben megszökött szatmári honvédet adtak át a zászlóalj parancsnokságának. így október 12-ig összesen 1629 fő érkezett Debrecenbe, ugyanakkor a zászlóalj tervezett legénységi állománya csak 1400 fő volt. Ez okozott is némi bonyodalmat. A debreceni hadfogadó a túlzsúfoltság miatt, nem volt hajlandó több újoncot fogadni Nagykárolyból. A 28. honvédzászlóalj parancsnoksága pedig csak az előírt létszámot kapta meg a hadfogadótól. A létszám feletti 229 főt csak a Szatmár megyei nemzetőrök parancsnokának, Katona Miklós őrnagynak az erélyes fellépésére, Alois Burdina százados október 14-i jelentése szerint "parancsára" adták át a zászlóaljnak. Ez abból a szempontból érdekes, hogy Katona Miklósnak, mint nemzetőrségi őrnagynak nem volt utasítási jogköre sem a hadfogadó parancsnokságokra, sem az alakuló honvédzászlóaljra vonatkozóan. Ennek ellenére, mint látni fogjuk, Katona őrnagy más vonatkozásban is beleavatkozik a 28. honvédzászlóalj alakulásába. A zászlóalj tényleges keretei október 15-ike után alakultak ki. A rendelkezésre álló élelmezési és fizetési jegyzékekből kitűnik, hogy előbb csak a rendeltetés szerinti 1400 főt osztották fel századokra. A létszámot nem egyenlően osztották fel, mivel az 1. század 270, a 2. 274, a 3- 279, a 4. 215, az 5. 181, a 6. pedig 182 fővel alakult meg. Az utóbbi 3 századhoz osztották be a létszámfeletti honvédeket, így a 4. 74, az 5. 88 a 6. pedig IO6 fővel lett kiegészítve. Az 1. századba pedig a már említett 13 elfogott szökevény lett beosztva. A létszámfelettiek valamennyien Szatmár vármegyeiek voltak. A zászlóalj így kialakított létszámát komplikálják a századok közötti áthelyezések, aminek következtében többen két században is fel vannak tüntetve. Ezeket a lehetőségig kibogozva, október 31-én 1637 főre tehető a zászlóalj legénységi állománya őrmesterig bezárólag. Ebben benne vannak azok is, akik időközben megszöktek. Ezeknek a kimutatható számuk 15 fő. így összegezve megállapíthatjuk, hogy a 28. honvédzászlóalj az előírtnál magasabb létszámmal és elsősorban Szatmár megyei újoncokból alakult meg. Szabolcs vármegye 640 fő helyett feltehetően csak 227 - 230 fővel járult hozzá a zászlóalj állományához. Meg kell jegyeznünk, hogy újoncait Szabolcs vármegye elküldte, szintén fölös számban Debrecenbe, s azok szervezésével és kiképzésével is több hétig a 28. honvédzászlóalj tisztjei és tiszthelyettesei foglalkoztak. Október 20-án és 26-án a 28. honvédzászlóalj hat százada mellett 426 szabolcsi osztályozott újonc számára is vételeztek pénzt. Huszóczy Dénes százados november 4-i jelentése szerint, a szabolcsi újoncokat hat (ez feltehetően csak elírás, s valójában kettőről lehet szó - H. J.) századba szervezve átadta a 39- (Dom Miguel) gyalogezred tartalék osztályának, de azok továbbra is a 28. honvédzászlóaljjal együtt gyakorlatoztak. November folyamán a szabolcsi osztályozott újoncok Terényi Ernő zászlóaljbeli őrmester vezetése alatt Pestre távoztak Debrecenből. A századok névsorát vizsgálva azt is megállapíthatjuk, hogy azok etnikailag igen sokszínűek voltak, visszatükrözik elsősorban Szatmár vármegye nemzetiségi összetételét. A nevek alapján egyértelműen románnak minősül a legénység 1/3-a, de feltehetően románokat sejthetünk több magyarnak tekinthető gyakori név, pl. Illés, Pap, Simon, Juhos stb. mögött is. A románokon kívül beazonosíthatóan találunk németeket, zsidókat, mszinokat és szlo-