Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)
páncélosokkal is támogatott, kiépített védőállásokkal rendelkező ellenséges alakulatokkal kerültek szembe, s a Kárpátok keleti erdős, nehezen járható előteréből való kijutásuk ennélfogva nem járt sikerrel. Már nem utóvédek, hanem az 1. Ukrán Front 4. harckocsihadseregének 6. gárda gépesített hadteste, illetve 18. összfegyvernemi hadseregének alakulatai állították meg a további magyar előretörést. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a 10 km-es kiterjedésben, s két - harckocsi- és gépkocsizó lövészzászlóaljakat magába foglaló - harccsoportban támadó 2. páncéloshadosztály mellől a déli, illetve északi irányban tevékenykedő 2. hegyi dandárbeli alakulatok lemaradtak. Az előrenyomuló csapatok között ennélfogva az áttekinthetetlen erdős terepen egy 4-5 km-es hézag keletkezett. 1 '' Április 23-án egyre sürgetőbbé vált a Kolomea irányába előretörő 2. páncéloshadosztály megsegítése. Harccsoportjai támogatására a 24. gyaloghadosztály tüzérosztályainak is fel kellett vonulniuk. Miután ezek 10-15 km-re voltak bevetésük színhelyétől, „14 h-ig mindössze a 22. tábori tüzérosztály és a 78. tábori tüzérosztály zöme tudott úgy felvonulni, hogy a támadást támogathatta."" A 24. gyaloghadosztály zöme ez idő alatt kezdte meg felvonulását a 2. páncéloshadosztály mögé, s április 24-ről 25-re virradó éjjel kellett felváltania a páncélosseregtest Prut folyótól északra elhelyezkedő részeit. E felváltás a Kolomea elfoglalására irányuló, már összehangoltabb hadművelet egyik előkészítő mozzanata volt. A német Heeresgruppe Nordukraine parancsnoksága által elrendelt támadáshoz a német XI. hadtestparancsnokság alá tartozó alakulatokat vették igénybe. A legfőbb feladatok továbbra is az április 17. óta harcban álló 2. páncéloshadosztályra hárultak. A Prut völgyében leváltandó harccsoportjainak Slobodka Lesna körzetébe való csoportosításukat követően északi irányból - viszonylag erdőmentes területen át - kellett Kolomea felé támadniuk. Tervezett előretörésük végcéljaként a várost hátulról átkarolva, annak körülzárása céljából találkozniuk kellett a déli irányból meginduló két magyar hegyi dandár alakulataival. A Prut folyótól északra levő területre kiérkező 24. gyaloghadosztálynak középről kellett csatlakoznia a támadáshoz. A német XI. hadtestparancsnokság a támadás megindulását kezdetben április 25-re tervezte, majd a szükséges előkészületek hatékonyabb megtétele érdekében - a német Heeresgruppe Nordukraine 514. magassági ponton lejátszódott harckocsi párharcban a magyar szerkesztésű Túrán harckocsi először került alkalmazásra." (1944.04.17.) 10 HL. VKF. 634/hdm. csf. - 1944. A 2. páncéloshadosztály alakulatai közül - tüzérségét (2. és 6. gépkocsizó könnyű tüzérosztályok, I. gépvontatású közepes tüzérosztály, 52. légvédelmi tüzérosztály) kivéve - elsősorban a 3- liarckocsiezredének két zászlóalja (3/1.-II- zászlóaljak), a 3- gépkocsizó lövészezredének három zászlóalja (4., 5-, 6. gépkocsizó lövészzászlóaljak), a 2. felderítő-osztálya, az 52. páncélvadász, zászlóalja, s 1. páncélos utászzászlóalja vett részt a harcokban. A bevetett egységek két harccsoportot képeztek. A nagyobbik csoportot általában Bercsényi László (Szombathely, 1893. VI. 9. - Hger, 1974. VI. 12.) ezredes vezette, aki 1943. június 1-től 1944. szeptember 25-ig volt a 3. harckocsiezred parancsnoka. A kisebbik parancsnoki teendőit Sándor István (Lipótszentmiklós, 1898. VI. 19. - Vilshofen, 1946. II. 7.) ezredes látta el, aki 1942. október 1. és 1944. július 12. között a 3- gépkocsizó lövészezredet irányította. A 2. páncéloshadosztály bevethető harckocsijainak száma 1944. április 19-én még 17 közepes (Túrán - 75) (magyar viszonylatban nehéz) és 33 könnyű (Túrán - 40 és Toldi) harckocsi volt. (HL. Mikrofilmtár KTB Gen. Kdo. XI. A.K. 1944. 04. 18.) 7 HL. VKF. 634/hdm. csf. - 1944. 28
