Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)
főhadnaggyal gépkocsira ülve behajtottunk Stanislauba, ahol a vasúti állomáson a német pályaudvar-parancsnokság útján megrendeltem a vasúti kocsikat, amelyeket két órán belül már rendelkezésemre is bocsátottak. Mihelyt az üteg beérkezett, azonnal berakott és elindították. Menetcéljáról semmit sem sikerült megtudnom. A város utcáin feltűnő rend és tisztaság uralkodott. Az útkereszteződésnél forgalomszabályozó tábori csendőrök irányították, a sűrű gépkocsiforgalmat. A polgári lakosság nyugodtan járt-kelt, mégis volt valami nyugtalanság a levegőben. A német parancsnokság tiszti étkezdéjében ebédeltem, ott megtudtam, hogy pár nappal ezelőtt Nadivornán át egy orosz páncélososztag váratlanul előretört és majdnem elérte Stanislaut. Az éppen beérkezett 2. magyar páncéloshadosztályt azonnal bevetették és annak sikerült az oroszokat Nadivornán át Delatyn felé visszaszorítani, ahol még jelenleg folynak a harcok. Megtudtam azt is, hogy hadosztályunkat valószínűleg Nadwomán át fogják bevetni azzal a feladattal, hogy a páncéloshadosztállyal együtt előretörve foglaljuk vissza Kolomeát. Április 21-én reggel elindulva folytattuk a menetet Nadworna felé. Útközben egy km távolságon belül 167 kilőtt és részben az úton, részben az árokban heverő német gépkocsit számláltunk össze. Pár nappal ezelőtt olyan hirtelenül és váratlanul érte az orosz harckocsik támadása JSadwornát, hogy a németeknek nem maradt idejük az ott letelepített gépkocsijavító műhelyeiket kiüríteni. [...] Nadwornára beérkezve jelentkeztem a hadosztályparancsnoknál. Pintér vezérőrnagy ismertette a helyzetet. A páncéloshadosztályunk támadása Sadzawka területén elakadt. Harckocsijaink egv részét kilőtték, a megmaradt harckocsik újabb bevetés előtt karbanhelyezésre szorulnak, és a mély sárban mozogni sem igen tudnak. A páncéloshadosztály gyalogsága négy nap óta szakadatlanul harcban van, teljesen kimerült és félő, hogy még mielőtt a mi hadosztályunk, beérkezik és felválthatja, elveszti az eddig elért eredményeit. A mi hadosztályunk, gyalogságának, beérkezésével 24-én reggelig nem számolhattunk. Ezért a hadsereg-parancsnokság elhatározta, hogy a páncéloshadosztály megerősítésére azonnal beveti a 24. gyaloghadosztály tüzérségét, amely 22-én reggelig Nadwornára beérkezik. Tudomásomra hozta, hogy a Nyíregyházán felállított és ugyancsak a mi hadosztályunkhoz tartozó 78. tüzérosztályt már március 26-án vasúti szállítással Nyíregyházáról Delatynba szállították, ahol kirakott és azonnal bevetették, jelenleg a páncéloshadosztály tüzérségének keretében működik. Utasított, hogy gépkocsin hajtsak azonnal a páncéloshadosztály parancsnokának harcálláspontjára, jelentkezzek ott és kérjek további intézkedést, mivel a 23• és 24. tüzérosztályokat az én parancsnokságom alatt 23-án reggeltől alárendelik a páncéloshadosztálynak. /...] Visszatértem Nadwornára, de a félázott, agyagos erdei utakon több ízben elakadtam. Végül is egy német teherautó szánt meg, amelyhez kis személykocsimat hozzákötve, este 21 óra körül érkeztem meg. Kiadtam másnapra a menetintézkedést és elrendeltem, hogy az ütegparancsnokok parancsnoki szakaszaikkal, vezetésem alatt úgy induljanak reggel, hogy a déli órákban beérkező ütegek részére a figyelőhelyeket és tüzelőállásokat szemrevételezhessük. Az osztály egész nap pihent Nadwomán. A Soós Ernő (Mezőkaszony, 1916. - ?) tartalékos főhadnagy, a 24. tábori tüzérosztály segédtisztje. Megsérült 1944. július 20-án. 18