Bene János: Huszonnégyes honvéd ek a Kárpátokban. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 42. Nyíregyháza, 1997)

főhadnaggyal gépkocsira ülve behajtottunk Stanislauba, ahol a vasúti állomáson a német pályaudvar-parancsnokság útján megrendeltem a vasúti kocsikat, amelyeket két órán belül már rendelkezésemre is bocsátottak. Mihelyt az üteg beérkezett, azonnal berakott és elindították. Menetcéljáról semmit sem sikerült megtudnom. A város utcáin feltűnő rend és tisztaság uralkodott. Az útkereszteződésnél forgalom­szabályozó tábori csendőrök irányították, a sűrű gépkocsiforgalmat. A polgári lakos­ság nyugodtan járt-kelt, mégis volt valami nyugtalanság a levegőben. A német pa­rancsnokság tiszti étkezdéjében ebédeltem, ott megtudtam, hogy pár nappal ezelőtt Nadivornán át egy orosz páncélososztag váratlanul előretört és majdnem elérte Stanislaut. Az éppen beérkezett 2. magyar páncéloshadosztályt azonnal bevetették és annak sikerült az oroszokat Nadivornán át Delatyn felé visszaszorítani, ahol még jelenleg folynak a harcok. Megtudtam azt is, hogy hadosztályunkat valószínűleg Nadwomán át fogják bevetni azzal a feladattal, hogy a páncéloshadosztállyal együtt előretörve foglaljuk vissza Kolomeát. Április 21-én reggel elindulva folytattuk a menetet Nadworna felé. Útközben egy km távolságon belül 167 kilőtt és részben az úton, részben az árokban heverő né­met gépkocsit számláltunk össze. Pár nappal ezelőtt olyan hirtelenül és váratlanul érte az orosz harckocsik támadása JSadwornát, hogy a németeknek nem maradt idejük az ott letelepített gépkocsijavító műhelyeiket kiüríteni. [...] Nadwornára beér­kezve jelentkeztem a hadosztályparancsnoknál. Pintér vezérőrnagy ismertette a helyzetet. A páncéloshadosztályunk támadása Sadzawka területén elakadt. Harcko­csijaink egv részét kilőtték, a megmaradt harckocsik újabb bevetés előtt karban­helyezésre szorulnak, és a mély sárban mozogni sem igen tudnak. A páncéloshad­osztály gyalogsága négy nap óta szakadatlanul harcban van, teljesen kimerült és félő, hogy még mielőtt a mi hadosztályunk, beérkezik és felválthatja, elveszti az ed­dig elért eredményeit. A mi hadosztályunk, gyalogságának, beérkezésével 24-én reg­gelig nem számolhattunk. Ezért a hadsereg-parancsnokság elhatározta, hogy a páncéloshadosztály megerősítésére azonnal beveti a 24. gyaloghadosztály tüzérsé­gét, amely 22-én reggelig Nadwornára beérkezik. Tudomásomra hozta, hogy a Nyíregyházán felállított és ugyancsak a mi hadosztályunkhoz tartozó 78. tüzérosz­tályt már március 26-án vasúti szállítással Nyíregyházáról Delatynba szállították, ahol kirakott és azonnal bevetették, jelenleg a páncéloshadosztály tüzérségének kere­tében működik. Utasított, hogy gépkocsin hajtsak azonnal a páncéloshadosztály pa­rancsnokának harcálláspontjára, jelentkezzek ott és kérjek további intézkedést, mi­vel a 23• és 24. tüzérosztályokat az én parancsnokságom alatt 23-án reggeltől alá­rendelik a páncéloshadosztálynak. /...] Visszatértem Nadwornára, de a félázott, agyagos erdei utakon több ízben elakad­tam. Végül is egy német teherautó szánt meg, amelyhez kis személykocsimat hozzá­kötve, este 21 óra körül érkeztem meg. Kiadtam másnapra a menetintézkedést és el­rendeltem, hogy az ütegparancsnokok parancsnoki szakaszaikkal, vezetésem alatt úgy induljanak reggel, hogy a déli órákban beérkező ütegek részére a figyelőhelyeket és tüzelőállásokat szemrevételezhessük. Az osztály egész nap pihent Nadwomán. A Soós Ernő (Mezőkaszony, 1916. - ?) tartalékos főhadnagy, a 24. tábori tüzérosztály segédtisztje. Megsérült 1944. július 20-án. 18

Next

/
Thumbnails
Contents