Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)

Végszó. Civilként sem könnyű kezdeni

BORBÁLA TEKERCS Szent Borbála napján idézzünk emléket Vegyük elő sorra a sok régi képet Idézzük a múltat, így lesz szép a jelen A múltból, jelenből új, szebb jövő terem Először valljuk be - hisz talán nem szégyen AZT HITTÜK EZ ÜNNEP Nyíregyházán lészen Volt aki megígérte októberben kérem Térzenét hallgatunk a szép Kossuth téren De, hogy ez nem így történt, nem őrajta múlott, Osztálya tüzétől a muszka csak úgy hullott Nagy nép ez a muszka, sok a keze, lába, Nem is egyedül jött e vitézi bálba No de nem baj, jöjjön, addig, míg van jöjjön, Nem kell egyéb neki, magyar tüzér lőjön Addig lőjük őket - egy marad belőle Annak is a csontján ityeg-fityeg bőre. Felnevet az osztály vitéz parancsnoka Arra, hogy nevessen van is elég oka Amerre mi megyünk mindig fenn a zászló Éltessen az Isten, Mogyoróssy László! Apaként jön számba kora ellenére A második üteg szeretett vezére Jóny főhadnagy úr biztos kézzel vezet, Kemény parancsait átjárja szeretet Az orosz nem érti, haragja rá mért nő, Megmondhatom neki, oka egy szép kis nő Megtetszett egy kislány, házasodni készül De csak nem pirkad még a csillagos égből. A másik oldalon, ellenség sorában A nagy embereket veszik mostan számba Mindenkit, ki híres, gyűjtenek albumba Legyen bár ellenség, belekerül abba Hitler, Sztálin, Churchill, László Rommel, Zsukov Egymás mellett itten békésen kuporog Már majdnem készen van, felkerül a stóla Churchill telefonon Sztálinnak így szóla: Baj van öreg medve, baj van, égbevágó, Kimaradt a műből bizonyos Nádvágó Keleti arcvonal déli szakaszában Ismerős a neve széltében-hosszában