Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)

Előszó

távozóban voltak, Várkonyi hadnagy nem találta a saját magának félretett palack bort. Bordás szakaszvezetőre gyanakodott. Hiába követelte Bordás szakaszvezetőtől a bort, az arrogáns módon tagadott. A felháborodott Várkonyi egy nagy pofont adott Bordásnak. Később, amikor már lovaikról leszállva besoroltak a mentbe és Várkonyi hadnagy a cigarettájához tüzet kért, Bordás, miközben nyújtotta volna, közvetlen közelből rálőtt. Várkonyi megdöbbenten nézett a beosztottjára, valami olyanfélét mondott: „hogy tehetted ezt?" A mondatot már nem fejezte be, örökre elhallgatott. Haladéktalanul értesítenem kellett az ütegparancsnokot. Odamentem a szekéren fekvő beteg Jóny Viktorhoz és jelentettem, hogy meghozták Várkonyi Istvánt és Bordás szakaszvezetőt. Jóny Viktor megismételte a parancsát. - Koncoljátok fel. Most már nem odázhattam el a kérdés megvizsgálását, szembe kellett fordulnom Jóny Viktor álláspontjával. - Viktor, nincs meg ennek a törvényes lehetősége - válaszoltam. - Előírja a harcászati szabályzat. Háborúban vagyunk. - Tökéletesen igazad van, de a felkoncolásnak csak akkor van helye, ha a cselekmény elkövetését azonnal követi a megtorlás. - Most ugyanez az eset áll fenn. - Azt hiszem, tévedsz. Bordás szakaszvezető ezelőtt öt-hat órával követte el a cselekményét. Most már nincs meg a közvetlenség. - Te képes vagy jogászkodni akkor, amikor egy tiszttársadat lelőtték? - Nemcsak én jogászkodom, hanem azok is azt teszik, akik majd egyszer felülbírálják a felkoncolás helyességét. És az én felelősségem éppen az növeli, hogy jogász vagyok. Engem is megrendített egy tiszttársam tragédiája, de ez esetben nem mint tiszttárs döntök, nem az érzelmeim vezetnek. Végtelen fáj tiszttársam halála, de mindentől függetlenül maga is közrehatott abban, hogy elérte a végzet. - Ezek szerint bizonyos körülmények között egy honvéd lelőheti a feljebbvalóját. - Nem, ezt sohasem teheti meg, és ha mégis megtenné, felelnie kell érte. Most sem marad el a felelősségre vonás, de a rendes bíróság előtt. - Ezek szerint holnap engem is le lehet lőni, és most már egyik tiszt sem lehet biztonságban. - Minden tiszt biztonságban lehet, de tisztnek kell maradnia. - Azt, hogy tiszt-e valaki, a honvéd dönti el? - A jogtalanság nem jogosít fel jogtalanságra. A honvéd semmilyen körülmények közt nem bíráskodhat a feljebbvalója felett, de a feljebbvalónak is be kell tartania az elemi szabályokat és különösen nem jogosult arra, hogy valakit megpofozzon. Ha a tekintélyt nézzük, egy tiszt a tekintélyének a védelmét azzal kezdje, hogy nem részegszik le a beosztottjával, különösen akkor nem, amikor szolgálatban van. - Nem bízom a te hadbíróságodban.