Bernáth Zoltán: Ukrajnától a Párizsi medencéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 43. Nyíregyháza, 1998)

Előszó

Egy szlovák tanya az egyik óráról a másikra már magyarul is beszél. Egy löveget ért telitalálat Krasznahorkaváralján. Egy ifjú újonc hősi halála az újonc testvér karjai között Egy menekülő hadseregben nem sok idő marad az elmélkedésre. Magához hívat Jóny főhadnagy, egy viszonylag erős felderítő járőrrel visszafelé kell mennem. A német és magyar hadseregnek e végzetes futásban egy rövid időre sarkára kell állnia, az ellenség előretörését le kell fékeznie. Természetesen a sikeres védekezéshez tüzérségi támogatást kell kapnia. Én válogathattam ki az embereimet. A hét, nyolc ember közt magammal vittem Illés tizedest, aki bátorságával, szilárd jellemével ismételten magára hívta a figyelmet. A vidék tele partizánnal és még nem tudtuk, hogy a szlovák partizánok miként vélekednek a magyarokról és velünk szemben miként fognak viselkedni. Egy szlovák tanyában létesítettünk figyelőállást. A tanya egy lakóházból és négy-öt melléképületből állt. A lakóépületben két szoba volt és ezeket egy konyha kötötte össze. A háziak valamennyi ágyukat át akarták adni, de nem fogadtuk el. Én magam is széles ülőalkalmatosságon, deszkalócán vetettem magamnak ágyat. Illés tizedes a ház félénk, eladó leányának az ágya elé feküdt, hogy éjszakai nyugalmában senki se merje háborítani. Hogy a meglehetősen hűvös hangulatot feloldjuk, megkínáltuk a háziakat egy kis elemózsiával is - már amivel rendelkeztünk. Bármennyire igyekeztünk közeledni, ez nem váltott ki rokonszenvet. Hozzájárult ehhez az is, hogy a tanya egyetlen lakója sem tudott magyarul. Csak integetve beszélgettünk, minden mozdulatukból láttuk, félnek. Másnap délelőtt a távbeszélő vonal mellett ültem, hogy bármely pillanatban kapcsolatba kerülhessek az üteg többi részével, főleg az ütegparancsnokkal és a tüzelőállással. Tizenegy óra tájban befut hozzám Illés tizedes és felindult állapotban jelenti, hogy a gazdánk szénapadlására németek mentek fel és szórják le a szénát. - Hadnagy úr, ne hagyjuk, hogy a házigazdánkat kirabolják - mondja haragtól remegő hangon Illés. - Mikor érkeztek? - tettem fel a kérdést - miért nem szóltál korábban? Könnyebb lett volna a helyzetünk. - A házigazda csak most szólt, a széna egy hátsó épületben van. - Mióta rakodnak? - Gondolom egy negyedóra óta. - Hoztak valamit a széna elszállítására? - Két szekérrel érkeztek. - Hányan vannak? - Négyen-öten - Mindenki fegyverbe, körülvesszük őket.