Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

FÜLPÖSDARÓC Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1—Fehéregyháza, 1849. július 31.) Petőfi szatmári vendégeskedése idején Luby Zsigmondéit Nagyarban laktak, de Fülpösdarócon is volt birtokuk. Egyes források szerint éppen akkor ott új kúriát építtettek. Ezt akarta megmutatni a házigazda a költőnek, ezért kocsiztak át Fülpös­darócra. Luby Margit úgy tudta, hogy Petőfi lakott is nagyapja daróci kastélyában, mégpedig az emeleti kis szobában, ahová keskeny vaslépcső vezetett fel a pitvarból. Sajnos, az épület már nem áll. Luby Margit szerint a Néprajzi Múzeum őrzi egy fényképét. Lásd még: Nagyar, Szatmácseke, Tunyogmatolcs. Irodalom: Luby Margit: Petőfi nyomában. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956. 1-4. Molnár Mátyás: Petőfi-hagyományok Szatmárban, Csengeri krónika Csenger, 1975. Csorvásy Pál (Csenger, 1829—Fülpösdaróc, 1871.) Életrajzi adatai hiányosak. Csak azt tudjuk róla, hogy 1863-tól Fülpösdarócon volt református lelkész. Ott is halt meg 1871-ben. Verseiből halála után egy kötetet felesége adott ki: Gondolat-szülemény. Szatmar, 1871. Irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1806—1956. Nyíregyháza, 1956. Luby Gyula (Fülpösdaróc, 1849. szeptember 11—? ) Középiskolai tanulmányait Szatmáron, Kassán és Lőcsén, a jogot Debrecenben és Lipcsében végezte. Az ügyvédkedés mellett irodalommal is rendszeresen foglalko­zott. Cikkei, útirajzai, versei elég gyakran jelentek meg a lapokban, folyóiratokban, főként az Egyetértésben és a Budapesti Szemlében. Önálló kötetben megjelent fordításai: A nemes ifjak. Mulattató regény a párizsi életből, Bp. 1874; Csitt-Csatt. Pikáns novellafüzér. írta: Csitt, fordította: Csatt. Csak felnőttek számára. Bp. 1879; Daudet Erna: A férj. Regény franciából. Bp. 1881. Irodalom: Szinnyei: i. m.: VUL 56.

Next

/
Thumbnails
Contents