Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Fontosabb művei: Szent Dávid huszadik zsoltárának magyarázatja. Kassa, 1620; Speculum Trinitatis. Debrecen, 1622. Milotán, a templom előtti kertben emlékoszlop figyelmeztet a község neves szülöttére. Irodalom: Illésy János: Milotai Nyilas István végrendelete. Itk. 1892. Margócsy József: A Szamosköz irodalmi emlékei. In. Szamosközi tanulmányok. Fehérgyarmat, 1988. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22—Budapest, 1919. január 27.) Milota nevéről az irodalomban jártas olvasónak legelőször valószínűleg Ady Endre egy publicisztikai írása, a Milotai isten-válság jut az eszébe, amely először a Világ című napilap 1913-as évfolyamának 205. számában jelent meg. Újsághír adta tudtul, hogy Milota kálvinista népe fellázadt Isten ellen. A rebellió körülményei nem derülnek ki a cikkből, de az kiderül, hogy Adyt voltaképpen nem is igazán a vallási motívumok érdekelték, hanem valami egészen más. Az ő számára az volt a történet legfőbb tanulsága, hogy ha ma arra van bátorsága a népnek, hogy a legfőbb égi hatalmat detronizálja, holnap talán már arra is lesz, hogy a földi hatalmasságokat leváltsa.