Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Szemle, Kelet-Magyarország). Több antológiában is szerepelt (Visszhang, Gondjainkra bízva, Békével jöttem). Önálló kötetei: Elfelejtett színek reqaiemje, 1991; Üzenet Orpheusnak, 1992. (Mindkét kötet a Független Alkotók Országos Egyesületének kiadásában jelent meg.) MÉRKVÁLLAJ Budaházi István (Mérkvállaj, 1951. március 11.) Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát Mátészalkán végezte. 1974-ben érettségizett. Volt segédmunkás, raktáros, előadó, népművelő. Később a nyíregyházi Tanárképző Főiskola történelem-népművelés szakán szerzett oklevelet. Pusztadoboson, Baktalórántházán és Rozsályban dolgozott népművelőként és könyvtárosként. Néhány éve újságíró, az Új Kelet című lap munkatársa. Verseivel először egy tehetségkutató ifjúsági pályázaton hívta fel magára a figyelmet. Eleinte napilapok közölték írásait, majd a Napjaink, a Szabolcs-szatmári Szemle, az Új Auróra, az Alföld és a Kortárs hasábjain mutatkozott be. Szerepelt a Hogy a virág megmaradjon (1979), a Holdrajzóra (1983), a Tájak és ízek (1984) című antológiákban. Önálló kötetei: Hozzon jó hírt a szél, Nyíregyháza, 1985; Kiscsengő, Nyíregyháza, 1987. Irodalom: Csorba Sándor: Gondolatok Budaházi István verseinek olvasása közben. Szabolcs-szatmári Szemle, 1985. MILOTA Milotai Nyilas István (Milota, 1571 — Gyulafehérvár, 1623) Nagybányai, debreceni és heidelbergi tanulmányainak befejezése után egy ideig Nagykállóban, majd Szatmáron lelkészkedett. 1614-ben a tiszántúli református egyházkerület püspökévé választották, 1618-ban azonban lemondott tisztségéről és Bethlen Gábor udvari papja lett Gyulafehérváron. Ott is halt meg. A papi szolgálat mellett igen aktívan vett részt a korszak hitvitáiban. írásaiban kétfelé harcolt. Egyrészt Pázmány Péter és a katolikus teológia ellen; másrészt az unitáriusok ellen.