Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

MAROKPAPI Literathy János (Marokpapi, 1816. január 16—Munkács, 1887. január 25.) Gimnáziumi tanulmányait is, a teológiát is Sárospatakon végezte. Fiatal korától írt verseket. Már 1838-ban jelentek meg költeményei egy Sárospatakon kiadott kötetben. Pályáját Munkácson kezdte tanítóként, majd Gulácson volt káplán. 1848-ban Beregszászon lett református lelkész, később visszakerült Munkácsra. Ott is halt meg. Költeményei,elbeszélései,cikkei azAthenaeumban (1841), aPestiDivatlapban (1844-48), a Nemzetőrben (1848) és a korabeli egyházi lapokban jelentek meg. Önálló kötete: Önuralom. Szabaduló fegyencek részére erkölcsi irányú olvasmány. Munkács, 1881. Irodalom: Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája. Ungvár, 1881. II. 145. Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. Hoffmann Márton (Marokpapi, 1834. szeptember 21—? ) Életrajzi adatai hiányosak. Egerben végezte a teológiát, 1859-ben segédlelkész lett Almás-Homoródon. Később Munkácson, Beiteken és Fehérgyarmaton volt katolikus pap, majd 1863-ban a szatmári kórház lelkésze. Pályája végén szülőfalujában is szolgált. Nyugdíjazása után, 1889-ben Munkácson telepedett le. Cikkei, tanulmányai a korabeli katolikus egyházi lapokban jelentek meg, de verseket is írt. Egyik egyházi beszéde a Katolikus hitszónokok (Bp. 1878-79.) című gyűjteményben látott napvilágot. Önálló verseskötete: Külföld vidor dalnokai. Munkács, 1893. Irodalom: Szinnyei: i. m.: IV. 963.