Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

AJAK Kovács István (Ajak, 1848. szeptember 5—?) Földbirtokoscsaládból származott. Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Székesfehérváron és Nagyváradon végezte. Ez utóbbi helyen szerzett jogi diplomát is. 1874-től gyakorló ügyvéd volt Kisvárdán. 1885-ben Nyíregyházán lett táblai bíró. Joghallgató korában jelentek meg első tárcái a nagyváradi lapokban. Később főként a Nyírvidék és a Szabolcs megyei Közlöny közölte írásait, de rendszeresen dolgozott a korabeli jogi szaklapokba is. Önálló műve: Ajak község monográfiája címen jelent meg. Irodalom: Szinnyei: Magyar írók élete és munkái. VI. 1266. Aczél Géza (Ajak, 1947. március 9.) Három éves koráig élt szülőfalujában, közvetlen emlékei nincsenek is a településről. Szülei is csak egy évvel születése előtt költöztek oda, ahol apja jegyző volt. A községháza épületének hátsó részében laktak, ebben a szolgálati lakásban látta meg a napvilágot. Ajakot verseiben egyetlen alkalommal említi, A mánia terjeszkedése című kötet Az emlékek kamatozása ciklusának egyik darabjában, ahol azon sajnálkozik, hogy első verseskönyvének (Másnapos freskó) fülszövegén Ajak helyett Alak formában tüntették fel születési helyét. Ha őt magát kevés szál köti is szülőfalujához, a szülőföld számon tartja ajaki származását. A Mégis tavasz című, Kisvárdán kiadott regionális antológiában őt is több versével szerepeltették. Legújabb verseskötete 1994-ben jelent meg A térség kritikája címmel. Lásd még: Vásárosnamény, Nyíregyháza Irodalom: Görömbei András: Aczél Géza. Fiatal magyar költők. 1969-1978. Bp. 1980. Kortársaink. Mégis tavasz. Kisvárdai költők antológiája. Szerkesztette: Kondor Jenő. Kisvárda, 1994.