Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Egyébként más Kótaj nevű településről nem tudnak a lexikonok és helységnévtárak, így aligha lehet kétséges, hogy a regényben szereplő helység nevét a szabolcsi községtől kölcsönözte az író, még akkor is, ha maga sohasem járt ott, s a regénybeli történetnek nincs is köze a valóságos Kótajhoz. Lásd még: Szabolcs. Irodalom: Móra Ferenc: Szemere György emlékezete. Daru Utcától a Móra Ferenc utcáig. Genius kiadás, é. n. Bóka László: Szemere György. Arcképvázlatok és tanulmányok, Bp. 1962. Galambos Lajos (Kótaj, 1929. október 14—Nyíregyháza, 1986. szeptember 14.) Középiskolai tanulmányainak befejezése után elkerült szülőföldjéről, de a helyi témák, sorsok, élmények mindhalálig lényegien meghatározó szemléletét és jellegét, hangoltságát adták írásainak. Alig van az újabb magyar irodalomban olyan író, akinek munkásságában a szülőföld oly mértékben volna kitapintható, mint Galambos Lajos életművében. Számtalan írása Szabolcs, Szatmar, Bereg térségében játszódik, de a jellemekben, cselekményben, nevekben igen sok olyan írása is ide csatolódik, akkor is, ha a választott helyszín éppen a főváros vagy az ország valamelyik más tájegysége. Műveinek többségében mindig ezt a tájat, az itteni embert, a szülőföldnek, a hazának ezt a részét írta, így vált az ő művészete — nem túlzás, ha azt mondjuk — a szűkebb haza egyik legteljesebb irodalmi kalauzává.