Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Pirkadatkor. Debrecen, 1908; Szomorúfüzek alján. U.o. 1909; A halál parkja. U.o. 1915; A halál szérűjén. U.o. 1915; Eletem. Kolozsvár, 1922; Lavinák éneke. Lúgos, 1924; Hazajáró lélek. Nagyvárad, 1935. Irodalom: Tóth Árpád: Szomorúfüzek alján. Nyugat, 1909. I. 508—509. Tóth Árpád: A halál parkja. Nyugat, 1915. II. 1236. Bárd Oszkár: Búcsú Szombati-Szabó Istvántól. Erdélyi Szemle, 1934. 9—10. sz. Dsida Jenő: Néma harang az őrtoronyban. Jegyzetek Szombati-Szabó István költészetéről. Erdélyi Helikon, 1934. 758—764. Zsindely Ferenc (Kisvárda, 1891. december 25—Budapest, 1963. április 26.) Pályáját sajátos kettősség kísérte végig. író és politikus volt egy személyben. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Pápán végezte, majd a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát. Előbb megyei, majd minisztériumi tisztviselő és országggyűlési képviselő lett. 1943—44-ben a Kállay-kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere volt. Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte a 20-as években. Jelentősebb sikereket azonban inkább prózai írásaival, főként vadász tárgyú elbeszéléseivel és regényeivel ért el. Művei: Isten szabad ege alatt, 1932; Dunáról fúj a szél, 1938; A hét cinke, 1945; Samu, Bécs, 1941. Felesége, Tüdős Klára (1895-1980) a népi mozgalom ismert támogatója volt. Maga is több tanulmányt írt. Irodalom: Zsindely Ferencné: Arcképek, Bp. 1978. Benőcs József (Eger, 1892. szeptember 10—? ) Római katolikus kántortanító és író volt. Bükkszéken kezdett tanítani, majd 14 évig Mezőnagymihályon működött. 1926-ban Szerencsre, 1930-ban Kisvárdára került. Pedagógiai munkássága mellett novellákét, cikkeket, riportokat írt, amelyeket főként a miskolci lapok, de egyes fővárosi orgánumok is rendszeresen közöltek (Miskolci Napló, Magyar Jövő, Magyar Család, Pesti Hírlap, Magyarság stb.). Önálló művei: Ismeretterjesztő előadások (két kötet, Eger, 1928, Miskolc, 1930) Vendégszereplés (színmű), Bp. 1936; Száz ünnepi és alkalmi beszéd, Bp. 1936. Irodalom: Az országos Gárdonyi Társaság Évkönyve, Bp. 1929. Hűnek: Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Bp., 1931.