Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Becske Bálint (Gyulaháza, 1837. június 24—Sátoraljaújhely, 1912. február 8.) Jómódú hivatalnokcsaládból származott. Apja alispán volt, édesanyja Kazinczy Ferenc Ifigénia nevű leánya. Iskoláit Sárospatakon végezte. Gazdasági szakember lett, 1896-ig pénzügyi tanácsosként működött Sátoraljaújhelyen. A Kazinczy családdal való rokonsága révén azonban az irodalommal is kapcsolatba került. Jelentős érdemei voltak a széphalmi Kazinczy mauzóleum felépítésében és berendezésében. Az ott látható relikviák nagy részét ő őrizte meg és adományozta a mauzóleumnak. Cikkei, tanulmányai főként a Sárospataki Lapokban jelentek meg. (Kazinczy Ferenc utolsó levele, Adatok Alsóregmec birtoktörténetéhez, Vay Adám verse, Kazinczy Lajos honvédtábornok élete.) Kazinczy hagyatékából ő adta ki először 1905-ben Vay Ádám verses önéletírását. (Vay Ábrahám felesége, Kazinczy Zsófia révén a két család rokonságban volt.) Önálló kötetben megjelent műve: A széphalmi Kazinczy-mauzóleum ereklyéinek jegyzéke. Bp. 1909. Irodalom Szalay Krisztina: Vay Ádám verses önéletírása. Vaja, 1978. Barla Gyula (Gyulaháza, 1925. április 12—Debrecen, 1977. május 20.) Tanulmányait Debrecenben végezte. Magyar—történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1954 és 1973 között középiskolában tanított, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem docense lett. Irodalomtörténészként Kemény Zsigmond és Vajda János munkásságával foglalkozott. Főbb művei: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt, 1970; Stíluselemzés nyelvtanórákon. Debrecen, 1970; Nyelvtan, stílus, iskola, 1979. Irodalom: Szatmári István: Bevezető tanulmány a Nyelvtan, situs, iskola című kötethez. 1979. Jene József (Gyulaháza, 1939. július 20.) Az általános iskolát szülőfalujában, a tanítóképzőt Nyíregyházán végezte. Évekig Olcsvaapátiban tanított, közben rajztanári képesítést szerzett Egerben. Később az apagyi általános iskolába került. A tanítás mellett rajz-szakfelügyelő is.