Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Fő kutatási területei: a magyar nyelvjárások, a névtan és a szófajtan, de sokat foglalkozott nagy íróink, különösen Móricz Zsigmond nyelvével és stílusával is. Fő művei: A magyar nyelv névutórendszere, 1965; Buktatók és fogódzók mindennapi nyelvhasználatunkban, 1977; A csengeri járás földrajzi nevei, 1994. Irodalom: Kállai János: Nevekben őrzött értékeink. Kelet-Magyarország, 1994. január 25. GÁVA (A szomszédos Vencsellő községgel teljesen összeépült. Az 197l-es egyesítés után a település mai neve: Gávavencsellő.) Bessenyei Anna (Tiszabercel, 1765—Feketetót, 1859) Bessenyei György unokahuga volt. maga is költő, aki sok verset írt. Nagyon szerette unokabátyját, s amikor az bihari magányában elbetegesedett, 1804-ben hozzáköltözött Pusztakovácsiba, s holtáig ápolta. Bessenyei György halála után visszaköltözött szülőföldjére, s birtokán, Gáván élt. 94 éves korában Feketóton halt meg. Kiadatlan kéziratainak nagy részét a sárospataki kollégium levéltárában őrzik. Verseiből egy kötet jelent meg: Bessenyei Anna versei. Készült Gáván, 1815ben. Sárospatak, 1815. Új, hasonmás kiadása Kovács Sándor Iván utószavával, Sátoraljaújhely, 1995. A Miskolci Egyetem Textológiai Füzetei 1. Irodalom: Széli Farkas: A Bessenyey-család története, 1890. Gulyás József: Bessenyei Anna és Bessenyei Boldizsár versei. Itk. 1930. Bessenyei Anna kilenc kiadatlan levele (1822—1841) Szabolcs-szatmári Szemle, 1996. 1. Kovács Sándor Iván: Magyarázatok Bessenyei Anna leveleihez. U.o. GELÉNES Dévay Lajos (Gelénes, 1886. augusztus 31—? ) Középiskolai tanulmányait Beregszászon, a teológiát Budapesten végezte. Lelkészi pályáját 191 l-ben Öcsényben kezdte, majd Ersekcsanádon és Dunaföldváron folytatta. Sok cikke jelent meg a korabeli protestáns lapokban. Főként egyháztörténettel foglalkozott.