Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

ENCSENCS Cseresnyés Sámuel (Encsencs, 1785—Szatmar, 1855) Evangélikus lelkészi családból származott. Iskolai tanulmányait Nagykálióban és Sárospatakon végezte. 181 l-ben Mezőkeresztesen lett tanító. Később a sárospataki kollégiumban jogot tanított. 1817-től haláláig a szatmári gimnázium igazgatója volt. írásai főként a Tudományos Gyűjteményben és a Regélőben jelentek meg. Önállóan kiadott művei: Halotti prédikáció b. Wesselényi József felett, 1826; Halotti emlék. Isaák Sámuel felett, 1836. Irodalom: Szinnyei: i. m.: II. 300. Bartók Gábor (Encsencs, 1813. április 14—Szatmar, 1876. augusztus 3.) Tanulmányait Sárospatakon végezte. Előbb Máramarosszigeten tanítóskodott, majd Szatmáron lett gimnáziumi igazgató, ott is halt meg. Diákkorától írt, főként elbeszéléseket, humoros rajzokat. írásai a Regélőben, a Pesti Divatlapban, az Életképekben, a Pesti Naplóban és a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Megírta Szatmárnémeti történetét is. Önállóan kiadott műve: Eszélytan, Pest, 1855. Irodalomé Szinnyei: i. m.: I. 645. FEHÉRGYARMAT Klobusiczky Péter (Fehérgyarmat, 1752. június 26—Kalocsa, 1843. július 2.) Tanulmányait Nagykárolyban, Kassán és Nagyszombatban végezte. 1769-ben belépett a jezsuita rendbe, 1774-ben szentelték pappá. Egy ideig püspöki titkár volt, majd 34