Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

volt Szemere Pállal, Eötvös Józseflel és Szalay Lászlóval is. 1848-ban közoktatási tanácsos és országgyűlési képviselő lett. Első versei pataki diák korában jelentek meg 1841-ben. Béla herceg című balladáját tíz arannyal jutalmazták a Kisfaludy Társaság pályázatán. A szabadságharc bukása után eladta birtokát, és Pestre költözött. Fiatalon, 34 éves korában halt meg. Művei: Hátrahagyott munkái 1—2. (Sajtó alá rendezte: Csengery Antal és Kemény Zsigmond). Pest, 1852. Irodalom: Váczi János: Pap Endre életrajza. 1886. Molnár József: Pap Endre levelei. Szabolcs-szatmári Szemle, 1969. Molnár József: Petőfi és baráti köre Szabolcs-Szatmárban. Uo. 1973. Kótai Pál (Zsarolyán, 1868. július 1—?) Középiskolai tanulmányait Szatmáron és Késmárkon végezte, majd a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Előbb a fővárosban, majd Szegeden dolgozott építészként. Nagyon sikeres ember volt szakmájában, de irodalmi ambícióit sem adta fel. Ebben talán családi örökségének is része volt. Édesapja, Kótai Lajos is ismert költő volt. Versei 1885 óta jelentek meg különböző lapokban és folyóiratokban (Szamos, A Hét, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Szegedi Híradó, Szegedi Napló stb.) Irodalom: Molnár József: Adalékok Szabolcs-Szatmár megye művelődéstörténetéhez. A Kossuth Gimnázium Jubileumi Évkönyve. Nyíregyháza, 1956. ZSURK Lukács Ödön (Szamossályi, 1843. augusztus 13—Nyíregyháza, 1896. március 1.) Református papi családból származott. Középiskolai tanulmányait is, a teológiát is Sárospatakon végezte. Olyan kiváló tanuló volt, hogy nevelői már diákkorában segédtanári feladatokat bíztak rá. A papi hivatás mellett az irodalomhoz vonzódott leginkább. Több verseskötete jelent meg (Kisebb költemények, Vegyes költemények, Hátrahagyott versek). Lelkészi pályáját 1869-ben Zsurkon kezdte. Később Nyíregyházára választották meg lelkésznek, ahol mint esperes és a város első történetírója jelentős szerepet