Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Aczél Géza (Ajak, 1947. március 9.) 1950 tavaszán Ajakról Vásárosnaményba költöztek, ahol apja a járási tanács adófelügyelőjeként dolgozott. Legkorábbi gyermekkori emlékei az itt töltött négy évhez kötődnek. A nagy kert, a közeli piac, a futballpálya, s valamivel távolabb a Kraszna-part voltak akkori életének leggyakoribb színterei. De családi kirándulásokra, fürdőzésekre az akkor még csaknem teljesen érintetlen ugomyai Tisza-partra is kikijártak. Az általános iskola első osztályát is Vásárosnaményban végezte. Valószínűleg e gyermekkori emlékek vonzották vissza már ismert költőként is a Tiszához, amikor a 70-es évek végén — Fábián Zoltán buzgólkodásának eredményeképpen — irodalmi alkotóház létesült az ugomyai üdülőövezetben. Lásd még: Ajak, Nyíregyháza. Irodalom: Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988. VENCSELLŐ (A szomszédos Gáva községgel teljesen összeépült. Az 197l-es egyesítés után a település mai neve: Gávavencsellő.) Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28—Hanva, 1868. július 30.) Tompa népregéi között az egyik legjellegzetesebb A két íjász, amely két település, Vencsellő és Kenézlô'nevének eredetét magyarázza, ahogyan azokat a népi etimológia megfejteni póbálta. A történet szerint a gazdag földesúr lányának kezéért két lovag vetélkedett, a német Vencel és a magyar Kenéz. A nagy viadalra a vitézek a Tisza két partján álltak fel. Előbb Vencel lőtt, de nyílvesszője nem talált. Utána Kenéz lőtt, s nyila Vencel szívébe fúródott. A viadal helyén később két falut építettek. Ahonnan Kenéz lőtt, ott épült fel Kenézlő, ahonnan Vencel lőtt, az a falu kapta a Vencsellő nevet. Lásd még: Laskod, Kemecse, Tiszanagyfalu, Nagyhalász, Szamosbecs. Irodalom: Molnár Mátyás: Adalékok Tompa Mihály Szabolcs-Szatmár megyei kapcsolataihoz. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. XI. Bp. 1969.