Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

VÁSÁROSNAMÉNY (Az 1970-ben várossá vált Vásárosnamény magába olvasztotta Vitka és Gergelyiugornya községeket.) Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27—Széphalom, 1831. augusztus 22.) Nyírkarász után a Kazinczyt is magába foglaló fogolyszállítmány 1800. augusztus 16-án érkezett Vásárosnaményba, ahol három napig vendégeskedtek Lányai László alispán házánál, jóllehet a házigazda és családja éppen nem tartózkodott otthon. Kazinczy édesanyja közeli barátságban lehetett Lónyaiékkal, mert olyan bőkezűen vendégelte meg az egész társaságot, mintha a saját javaival gazdálkodott volna. Csodálkozott is az eljáráson a kísérő francia származású tiszt: „Micsoda nép ez a magyar?". Hát még amikor Beregszászon utolérte őket a megyei komiszár az alispán üzenetével, mennyire sajnálja, hogy nem volt otthon, amikor nála jártak. S vigasztalásul tokaji bort, kenyeret, sódart, füstölt nyelvet és édességeket küldött utánuk. Lásd még: Kótaj, Nyírbogdány, Nyírkárász, Csaroda, Nyíregyháza. Irodalom: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Pályám emlékezete. Válogatott Művei. Magyar Klasszikusok, Bp. 1960. Czelder Márton (Ugornya, 1833. november 11—Nagybánya, 1889. augusztus 23.) A gimnázium alsó osztályait Nyíregyházán, a felső osztályokat Sárospatakon végezte. 1849-ben még csak 16 éves volt, mégis részt vett a szabadságharcban. Utána Nagyrozvágyon tanítóskodott, majd Losoncon lett káplán. 1861-ben Moldvába ment a szétszórtan élő magyarok lelkészének, s protestáns létére 10 évig misszionáriusként ott működött. Hazatérése után Felsőbányán, Kecskeméten és Nagybányán lelkészkedett. Cikkei és versei a Vasárnapi Újságban, a Szépirodalmi Közlönyben, a Divatcsarnokban és a Hölgyfutárban jelentek meg. Önálló kötetei: Első ibolya. Sárospatak, 1953—55; Pályalomb. Költeményfüzér. Pest, 1854; Élőszó. Bukarest, 1861; A bukaresti ev. ref egyház félszázados ünnepe. Bucuresti, 1868. Irodalom: Szabó Lajos: Czelder Márton működése a moldvai—oláhországi ref. misszióban. Debrecen, 1940. Miklós Elemér: Bereg irodalmi hagyományai. Nyíregyháza, 1988.