Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Szépirodalmi munkásságát két kiseposszal kezdte, amelyek a Lant 1834-35-ös füzetében láttak napvilágot. Verseit főként aRegélőcímű folyóirat közölte. Fontosabb művei: A szent-hajdankor énekei, Dávid után. Debrecen, 1856; Köznapi imádságok templomi használatra. U.o. 1857; Mennyei szövétnek. U.o. 1860. Irodalom: Szinnyei: i. m.: I. 373. Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10.) Először 1978 nyarán járt megyénkben, a gergelyiugomyai Tisza-parton, a SzabolcsSzatmári írócsoport üdülőházában. Feleségével és unokáival érkezett Ugomyára, s míg a család a Tiszában lubickolt, ő nyugodtan dolgozott a kényelmes alkotószobában. Nagyon jól haladt munkájával, ezért sajnálta, hogy az üdülő nem téliesített, csak nyáron vehető igénybe. Örömmel hallotta, hogy Vaján egész évben működő alkotószoba is rendelkezésre áll. Az írócsoport vezetőjének közvetítésével azonnal felvette a kapcsolatot a vajai Múzeum vezetőjével, s ettől kezdve több alkalommal töltött hosszabb időt Vaján, ahol szoros barátságba került Molnár Mátyással. Jól példázza ezt a Múzeum emlékkönyvébe írt, 1979. július 8-i keltezésű bejegyzése: „Öt heti zavartalan, jó hangulatú munkát, kellemes környezetet, igazi otthont, s mindenekelőtt egy igazi jóbarátot köszönhetek Vajának. Hála érte! Göncz Árpád" Azóta egy Rákóczi-ünnepségen államfőként is járt Vaján. Művei: Találkozások, 1980; Mérlegen, 1990; Gyaluforgácsok, esszék, jegyzetek, interjúk, 1991; Hazaérkezés, 1991. Lásd még: Vásárosnamény. Irodalom: László György—Wisinger István: Beszélgetések az elnökkel, 1994.