Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

A tanítás mellett rendszeresen írt cikkeket különböző lapokba és irodalomtörténeti szakfolyóiratokba. Fontosabb művei: A pisoi levél (Horatius Ars Poeticájának) magyar fordításai, 1892; A finnekről. Debrecen, 1903; Emlékezés Arany Jánosról, 1920. Irodalom: Móricz Zsigmond: A jó tanár. Híd, 1941. Szeremley Béla: Nekrológ. Debreceni Képes Kalendárium, 1942. Czine Mihály: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig. 1960. Szeremley Barna (Tiszadob, 1870. február 3—Kisújszállás, 1917. szeptember 16.) 1895-ben szerzett magyar—latin szakos tanári oklevelet. 1903-tól a kisújszállási gimnázium tanára, majd igazgatója volt. Móricz Zsigmondot is tanította. Cikkei, tanulmányai főként a gimnázium Értesítőjében jelentek meg. Önállói művei: Arany János jelleme, „Epilógusa" tükrében. Bp. 1904; Erőpazarlás. Debrecen, 1913. Kiadta Nagy Imre költeményeit. Kisújszállás, 1897. Irodalom: Czine Mihály: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig. Bp. 1960. Ratkó József (Pesterzsébet, 1936. augusztus 9—Debrecen, 1989. szeptember 13.) Sokgyermekes proletárcsaládból származott. Édesanyja korán meghalt, apja alkoholista volt, így testvéreivel együtt állami gondozásba került. Gyermekkora nagy részét különböző otthonokban és nevelőszülőknél töltötte. Legmaradandóbb emlékei a tiszadobi Gyermekvárosból származtak. O maga így írt erről: „Szorongásaim, gyászom oldódtán itt láttam és csodáltam meg először a bajaimon túli világot. S ezért lett fogadott földem Szabolcs-Szatmár megye... Tiszadobon, a Gyermekvárosban nyílt rá szemem a világra. Megszerettem a Rákóczi-erdő évszázados tölgyeit, a Tiszát, s ámulva vettem észre, hogy a felnőttek nem azért élnek csak, hogy verjék a gyerekeket." A Gyermekvárosból később középiskolába került, majd egyetemre. Néhány év múlva családot alapított, saját egzisztenciája lett, de az otthon mindvégig Tiszadob maradt számára. Oda úgy járt haza később is, mint más ember a szülői házhoz. De nemcsak ő ragaszkodott Tiszadobhoz, a falu is megkülönböztetett szeretettel ápolja a költő emlékét. Nem véletlen, hogy halálának ötödik évfordulóján Tiszadobon alakult meg a i?aíA:<5 József Irodalmi Társaság, amelynek alapító tagjai sorában többek