Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Költeményeit, novelláit gyakran közölték a korabeli lapok (Divatcsarnok, Hölgyfutár, Magyarország és a Nagyvilág, Független Újság stb.)- Politikai és jogi szakcikkeket és tanulmányokat is írt. Önálló műve: Az általános szavazati jog. Pest, 1871. Irodalom: Szinnyei: i. m.: IV. 1317. Kapitány Zsigmond (Tiszadada, 1856. október 3—?) Református tanítócsaládból származott. Apja Dobó István leszármazottja volt. Gimnáziumi tanulmányait Hajdúnánáson kezdte, majd Sárospatakon fejezte be 1874-ben. A teológiát Debrecenben végezte. Hallgató korában nevelő volt Királydarócon Récsey Károly földbirtokos családjánál. 1878-ban Hajdúböszörményben lett polgári iskolai tanító, később Temesváron működött megyei tisztviselőként. Közben rendszeresen jelentek meg versei, elbeszélései és ismeretterjesztő cikkei a lapokban. Fontosabb művei: Régi udvari szertartások (Elbeszélések), 1887; A szemekről (Költői elmefuttatás), 1888; Boka kesergője (Epizód a magyar cigányzene történetéből). 1894; Virágbimbók. Békéscsaba, 1894; Isten előtt járj. Temesvár, 1895. Irodalom: Szinnyei: i. m. V. 959. TISZADOB Gyulai Mihály (?-?) Életrajzi adatai hiányosak. Csak annyit tudunk róla, hogy Debrecenben végezte tanulmányait, s a XVII. század nyolcvanas éveiben Tiszadobon volt református lelkész. Két műve maradt fenn, mindkettő a Tiszadobon töltött korszakában született. Az elsőnek hosszú címe mindent elárul tartalmáról, illetve a szerző purifikáló hajlamáról: Fertelmeskedő, s bujálkodó Táncz jutalma, az az: Olyan idvességes lelki Tanítás, mellyben a Tánczolás micsodás vétek légyen Isten ellen bőségesen megtanittatik; és az Isten Szent Könyvéből elégedendőképpen megvilágosíttatik; a Tánczolókat miképpen büntesse meg Isten, élőnkben adatik; a Tánczot javalló embereknek ellenvetéseire