Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

1910-ben egyik alapítója a Világ című lapnak. 1917-től haláláig az Országgyűlési Napló szerkesztője volt. Főbb művei: A Dobay-ház, 1901; A halász regénye, 1902; A madárasi király, 1903; Az alispán úr, 1906; A F orray-család, 1907; A hazátlanok, 1912; Két világ, 1915; A Bikkfalvy kúria, 1918; A kótaji csudakovács, 1921; A bacsó parádéja, 1942. Lásd még: Kótaj. Irodalom: Krúdy Gyula: Szemere György. írói arcképek. I. Bp. 1957. Nagy Péter: Drámai arcélek. Bp. 1978. Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2—Budapest, 1942. szeptember 4.) 1928-as nyíregyházi és szabolcsi látogatásai alkalmával vendéglátói a megye névadó községébe is elvitték Móriczot. Ottani élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író, amely Az Est július 22-i számában jelent meg. Az írás első része szabályos útirajzként indul, a látottak szemléletes leírásával, aztán hirtelen egy tragikus esemény ad drámai fordulatot a történetnek. A futosó bika váratlanul felökleli a csordást. A szabolcsi látogatás és az akkor írt riport két évvel késóbb újra eszébe jutott az írónak, s egyik legemlékezetesebb novellája, az Ebéd született belőle, amely első alkalommal a Pesti Naplóban jelent meg 1930 áprilisában. A híres lakoma színhelye a szabolcsi Mudrány-kúria ebédlője volt. A XVIII. század végén épült késő barokk műemlék épület nevezetessége, hogy a konyha kivételével valamennyi helyiségét freskók díszítették. A szobák színes mennyezetének négy sarkában a hun—magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek portréi láthatók (Attila, Buda, Almos, Árpád, Szent István, Szent László, Taksony, IV. Béla stb.) A kúriát 1896-ban utolsó tulajdonosa, Mudrány András hagyományozta a református egyházra, s ettől kezdve egészen 1971-ig parókiaként használták. A nevezetes látogatás idején Tomory Dezső volt a község lelkésze, egyben maga is tehetős gazda, aki fivérével együtt gazdálkodott 600 holdas birtokán. Mint vendéglátó, ő szolgáltatta fel a 12 fogásos ebédet (húsleves velővel és pirítós kenyérrel, marhahús ribizlimártással, pörkölthús töltött káposztával, sertéspörkölt zöldbabbal, kacsasült befőttel, ludaskása, tetején libamájjal, paprikáscsirke, rántott harcsa juhtúrós galuska, friss cseresznye és feketekávé). A terjedelmes elbeszélés cselekményét voltaképpen e hosszú ételsor elfogyasztása, s az egyes fogások között bőségesen patakzó anekdoták elmondása adja. Az irodalmi köztudat elsősorban Krúdy nevéhez kapcsolja az „étkezési novellákat". Ez az elbeszélés azonban arról tanúskodik, hogy Móricz ebben a zsánerben sem maradt le nagy nyírségi kortársa mögött. A kúria 1977-ben állami tulajdonba került. Ma a Jósa András Múzeum képzőés iparművészeti gyűjteményének elhelyezésére szolgál.