Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

ROHOD Szentpétery Zsigmond (Rohod, 1798. július 31—Pest, 1858. december 13.) Református lelkészcsaládból származott. Iskolai tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte. 17 éves korában színésznek állt, s különböző vándortársulatokkal csaknem az egész országot bejárta. Legnagyobb sikereit Kolozsvárott aratta Déryné oldalán, akihez melegebb érzelmi szálak is fűzték. A nemzeti színjátszás megteremtéséért folytatott küzdelem egyik apostola volt. 1835-ben Döbrentei Gábor meghívására a Budai Színkör, 1837-ben pedig az akkor induló Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) tagja lett. A színházban nemcsak játszott, hanem rendezett is, s több darab az ő fordításában, illetve átdolgozásában került színre. Legnagyobb sikereit a Parlagi Jancsi (1854) és a Tündérlak Magyarhonban (1856) című művekkel érte el. Irodalom: Szigligeti Ede: Nemzeti Színházi Képcsarnok. Pest, 1870. Déryné Naplója, 1900. Galvácsy László (Rohod, 1804—1838. március 31.) Földbirtokos nemesi családból származott. Tanulmányait Nagykálióban kezdte, majd Debrecenben és Sárospatakon folytatta, ahol jogi diplomát szerzett. Fiatal korától rendszeresen jelentek meg írásai. 1832-ben a Hazai és Külföldi Tudósítások, valamint melléklapja, a Hasznos Mulatságok szerkesztője lett. Költeményeit főként a Szépliteraturai Ajándék, cikkeit a Felső-Magyarországi Minerva és a Tudományos Gyűjtemény közölte. Egy színdarab-fordítása is megjelent: A hazugság. Vígjáték 5 felvonásban, olaszból. Buda, 1840. Fiatalon, 34 éves korában halt meg. Irodalom: Szinnyei: i. m.: III. 986. Balogh László (Debrecen, 1931. július 12.) Anyakönyvi bejegyzése szerint Debrecenben született, valójában azonban egész gyermek- és ifúkorában családjával együtt Szamosszegen élt. Édesanyja csak szülni ment be a debreceni klinikára. Bár később, középiskolás és egyetemista korában