Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Balsán Elült az őszi szél, egy bükkfa száraz odva ködöt lehelve ásít a földre hullt tobozra; Vénasszony jön az úton, ivóvizünket hozza, vödrébe néz az ég s a rozsdáskontyú bodza. Az árok medre tágul, felette szép aranyszál feszül, de elszakad, mikor a szúnyog rászáll; kidől a fa, sebaj, helyére újra más áll, itt minden úgy kiújul, akár Balsán a vásár. Balsát szeretni kell, mert Balsán minden olcsó, ott kútban hál a csillag és holdra fut a borsó; ott még erő s a törvény, mindent legyőz a jó szó: megmondja, hogy hogyan lesz az elsőkből utolsó. Balsán még rangja van a síró őszi zajnak, a fények égre törvén, fellegeket zavarnak; Balsán feküdt le ősöm, kit beszállt a por, a harmat s durcásan, mint a gyermek meghalt, arccal a falnak. Lásd még: Vencsellő Irodalom: Káldi János: Cserhát József. Életünk. 1966. Varga Imre: Az Alszik a szarvas című kötet utószava. Bp. 1976. A „vers napszámosának" emlékére. Kelet-Magyarország. 1988. szeptember 17. BEREGDARÓC Daróczi Ferenc (Beregdaróc, ? — 1616. május 1.) Életrajzi adatai hiányosak. Beregdarócon volt birtokos. 1603-ban Erdély kancellárja lett. Később visszatért Magyarországra, s mint a kamara elnöke Kassán székelt. Történetíróként főleg Erdély múltjával foglalkozott. Főműve: Erdély története a moldvai háborútól fogva 1600-ban jelent meg. Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai. Pest, ÜL 241. Lehoczky: Bereg vármegye monográfiája. Ungvár, 1881.