Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Művei: Lengyelországi emlékek. Útirajz. Debrecen, 1887. Kósa Barna költeményei. Debrecen, 1890. Irodalom: Ország-Világ. 1890. 51.sz. Margócsy József: Szamosközi tanulmányok. Fehérgyarmat, 1988. ÓPÁLYI Újfalussy Amadil (Ópályi, 1869. november 29—Budapest, 1922. október 13.) Földbirtokoscsaládból származott, apja főispán volt. Gyermekkorát Ópályiban, Mátészalkán és Nagykárolyban töltötte. Tanulmányait otthon, házitanítók segítségével végezte. 20 éves korában, 1889. október 7-én Szamossályiban kötött házasságot Domahidy Elemérrel. Házasságuk boldogtalan volt, válással végződött. 1903. április 23-án újra férjhez ment. A második férj, Schönpflug Béla, vármegyei tisztifőorvos volt Mátészalkán. Trianon után a fővárosban éltek. Vészes vérszegénységben halt meg. Első írásai a helyi lapokban jelentek meg (Szatmármegyei Közlöny, Szatmar és Vidéke, Nagykároly és Vidéke, Szamos, Mátészalka és Vidéke). Művei: Lilla. Bp. 1906; Küzdelem a dicsőségért. Bp. 1907; Valamikor régen. Bp. 1908; Érzések és festések. Bp. 1912. Irodalom: Nyéki Károly: Újfalussy Amadil. Kelet-Magyarország, 1990. január 27. Balogh László: Továbbra is elfelejtve? Kelet-Magyarország, 1990. március 24. OKÖRITÓFÜLPÖS (Ököritó és Fülpös községeket 1950-ben egyesítették e néven.) Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2—Budapest, 1942. szeptember 4.) A község, amelynek neve akkor csak Ököritó volt, 1910-ben egy tűzvész révén vált országosan, sőt néhány napra talán világszerte is ismertté. Húsvét első napján, március 27-én, a szokásoknak megfelelően nagy bált rendeztek a faluban, egy hatalmas csűrben. A mulatság hevében egy levert lámpától a szalmatetős épület pillanatok