Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

1967-ben a rendezés nagydíjával tüntették ki. A művelődéspolitika irányítóival később is többször meggyűlt a baja. Az utolsó szó jogán című filmje csak 11 évvel elkészülte után kerülhetett a közönség elé. Szoros barátság fűzte Ratkó Józsefhez, s nyilván nem véletlen, hogy a nyíregyházi származású Balczó Andrásról és a kisvárdai Béres Józsefről is filmet készített. 1990-től országgyűlési képviselő. Szülővárosában ma is gyakran megfordul. Egy interjúban ezt mondta: „Budapestre mindig csak megérkezek, hazamenni Nyíregyházára szoktam." Filmjei: Tízezer nap, 1965; F'eldobott kő, 1969; ítélet, 1970; Nincs idő, 1973; Hószakadás, 1974; Küldetés, 1976; Mérkőzés, 1980; Guernica, 1981; Az utolsó szó jogán, 1976—1987; A másik ember, 1987. Irodalmi művei: Forrás (ítélet, Nincs idő), 1972; A mérkőzés, 1981; Önéletírás. Magyar Ifjúság, 1987; A másik ember. Mozgó Képek, 1988. 5. Irodalom: Bányai Gábor: Magyar filmkalauz, 1985. Angyal Sándor: Öcsi, a filmrendező. In: Szülőhelyünk: Szabolcs-Szatmár. 1985. Kovács Tibomé: Kósa Ferenc. Nyíregyháza, 1988. Kulimár János (Nyíregyháza, 1942. február 2.) Fiatalon kezdett írni. Első lépéseit Mester Attila irányította. Versei főként helyi lapokban és antológiákban jelentek meg (Barangolások, 1991; Gondjainkra bízva, 1991; Békével jöttem, 1992; Időjelek, 1992; Koratavaszban, 1992; Százak antológiája, 1992; Csalánszagú délutánok, 1993; Honnan tudhatnátok, 1994; Szóvarázs, 1994. Az irodalom mellett életének másik nagy szenvedélye a sport. Fiatalabb korában maga is versenyszerűen sportolt. Publicisztikai írásai, interjúi főként ezerirányú érdeklődéséről tanúskodnak. Önálló kötete: Véremben oldódnak. Nyíregyháza, 1994. Irodalom: Bodnár István: Véremben oldódnak. Kelet-Magyarország, 1995. február 11. Kállai János (Hajdúnánás, 1946. június 30.) Gyermekkorát Balmazújvárosban, Újlétán és Darvason töltötte. A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen