Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

zenéjében gyönyörködhetünk. A Báthori István Múzeumban Andruskó Károly, Huszár István, Sárosi Attila művei idézik elénk a lantos krónikás alakját. Irodalom: Horváth János: A reformáció jegyében (1953). Sipeki Pál: Tinódi Lantos Sebestyén Nyírbátorban. Kelet Magyarország, 1967. augusztus 20. Szalontay Barnabás: Tinódi Lantos Sebestyén. Kelet-Magyarország, 1980. augusztus 3. Kelemen Didák (Baksafalva, 1663—Miskolc, 1744. április 28.) Háromszék megyei székely családból született. A keresztségben a Sámuel nevet kapta. Iskolai tanulmányait Esztelneken és Kézdivásárhelyen, a minorita szerzetesi iskolában kezdte, majd Eperjesen folytatta, ahol a rend tagjai sorába lépett, s 1708ban pappá szentelték. Itt kapta szerzetesi nevét, a spanyol Diego latin megfelelőjét, a Didákot. Ezután két évig tanított az eperjesi minorita főiskolán, majd mint házfőnök különböző rendházakban tevékenykedett (Nagybánya, Eger, Eperjes, Miskolc, Nagykároly). 1717-ben ferencrendi tartományfőnöknek választották meg, s ekkor Nagybányáról Nyírbátorba költözött. Legfőbb pártfogója, Károlyi Sándor támogatásával azonnal hozzákezdett a XV. századi elromosodott templom újjáépítéséhez. Emellett templomot épített Fehérgyarmaton. Csengerben, Nyírbaktán és még több