Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

1990. május 13-án a nagykállói református templom falán emléktáblát avattak tiszteletére. (A dombormű Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.) Irodalom: K(iss) G(ábor): „Cselekedetben mutatják hitöket". Kelet-Magyarország, 1990. március 10. Hasonmás egyháztörténet. Kelet-Magyarország, 1992. július 3. Benedek Sándor (Nagykálló, 1854. szeptember 14—Budapest, 1936. május 14.) Tisztviselőcsaládból származott. A jogot Debrecenben végezte. A diploma megszerzése után Debrecenben, Szegeden és Nagyváradon volt pénzügyi tisztviselő, végül Budapesten minisztériumi titkár. Egyetemista korában lett a Debreceni Ellenőr munkatársa, de a Nagyvárad, a Pesti Hírlap és a Nemzet című lapok is gyakran közölték írásait. Egy időben a Debrecen-Nagyváradi Értesítő szerkesztője is volt. Legnagyobb sikereit a Bor Korcsola álnéven megjelent humoros írásaival aratta. 1879-ben egy színdarabját is bemutatták a debreceni színházban: Egy férj, aki nem hord szarvakat. Irodalom: Szinnyei: i. m. I. 833. Szabolcsi Lajos (Nagykálló, 1855. augusztus 31—?) Életrajzi adatai hiányosak. Hírlapíró és szmműiró volt. Kezdetben a Debreceni Ellenőr, később a Borsszemjankó szerkesztőségében dolgozott. Főként tárcákat és színházi kritikákat írt. Művei: Mozaik (rajzok és elbeszélések). Bp. 1886; Színműírók (bohózat). Bemutatta a Budapesti Népszínház; Kivándorlók (népszínmű); Civilizáció nyelve (vígjáték). Irodalom: Bodor Sándor: A nagykállói járás múltja és jelene. Nagykálló, 1970. Ferenczy János (Nagykálló, 1856. december 11—?) Középiskolai tanulmányait Debrecenben, Nagykárolyban és Szatmáron végezte. Utána a budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát. Később Szatmáron nyitott ügyvédi irodát. Diákkora óta írogatott. Főként humorisztikus, szatirikus cikkei, tárcái jelentek meg sűrűn a lapokban. A vidéki újságok mellett több fővárosi lap is rendszeresen közölte írásait (Nagykároly és Vidéke, Pesti Hírlap stb.).