Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Irodalom: Erdei Klára: Ecsedi Báthory István meditációi és európai hátterük. ItK.1980. Ecsedi Báthory István meditációi. Sajtó alá rendezte Erdei Klára és Keveházi Katalin. Bp— Szeged, 1984. János István: Irodalom és reformáció Kelet-Magyaországon a XVI. század végén. Szabolcsszatmári Szemle, 1986. 2. Hodászi Lukács (Nagyvárad, 1555—Debrecen, 1613. május 15. vagy 17.) I: fvolai tanulmányait szülővárosában kezdte. 1580-tól a wittenbergi, majd a heidelbergi egyetem hallgatója volt. 1585-ben jött haza, s Nagyecseden Báthory István udvari papja lett. Később a középszolnoki egyházmegye esprese, majd debreceni esperes volt. 1603-ban visszament Ecsedre, s 1605-ben ő mondott halotti beszédet Báthory István felett. Közben, 1604-ben részt vett a csengeri zsinaton, ahol a tisztán túli egyházkerület püspökévé választották. 1607-ben ismét Debrecenbe került. 1609-ben nemességet kapott II. Mátyás királytól. 1613-ban a templomban, a szószéken érte a hirtelen halál. Fontosabb művei: Halotti beszéd Báthory István felett, 1605. A dengelegi zsinatról, 1603; De potestate ecclesiastica, 1611. Irodalom: Bod Péter: Magyar Athenas, 1766. Bisztray Gyula: „Debrecennek utcái sírjatok!", It. 1950. Rimay János (? 1569-1573—Divény, 1631. december 9-11.) Életrajzi adatai körül sok a bizonytalanság. Sem születési, sem halálozási helyét nem tudjuk biztosan, de születési idejeként is legalább 8—10 dátum van forgalomban a különböző kézikönyvekben. O maga egy Justus Lipsiusnak írt levelében azt írta, hogy 1569-ben született, egy bírósági perirat szerint viszont 1573-ban látta volna meg a napvilágot. Ez utóbbi időpontot aligha lehet azonban valószínűsíteni, hiszen akkor 1587-ben, 14 éves korában kellett volna Ecsedi Báthory István szolgálatába állnia az országbíró „belső titoknokaként". A felbukkanó születési helyek közül Alsósztregova látszik a legvalószínűbbnek, mert családja rokonságban állt a sztregovai Madách-családdal, amelyből később Madách Imre is származott. Édesanyja Madách Krisztina volt. Apja a Balassi-család szolgálatában állott, ez a magyarázata, hogy Rimay szinte már gyermekkorában szoros kapcsolatba került Balassi Bálinttal, s ez a kapcsolat az ő költői pályájára is döntő befolyással volt. Iskoláit Grazban és Bécsben végezte. 1587-től egy ideig Nagyecseden élt, Báthory István udvarában, s nagy része volt abban, hogy a kultúratámogató főúr környezetében szinte irodalmi társaság