Bene János: Az 1. huszárhadosztály emlékezete. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 40. Nyíregyháza, 1994)
KARÁCS ZSIGMOND őrmester, MOSOLYGÓ ISTVÁN őrvezető, PETRÓ ALBERT tizedes, SOÓS KÁROLY őrvezető, SZABÓ KÁROLY honvéd, SZIKSZAI GYÖRGY honvéd (4. huszárezred, 5. lovasszázad) közösen elmondott visszaemlékezése 1993. október 24-én a Jósa András Múzeumban P.A.: 1944. május 3-án a 4. huszárezred mozgósított. 3-án reggelre arra ébredtünk fel, hogy egy csomó civil ember áll a kaszárnya előtt, erdélyiek főleg, ahogy láttam ott, azok maradtak meg az emlékezetemben, gyapjú ruhában. Aztán gyorsan ment a felszerelés, rajonként kellett menni a raktárba felszedni a cuccot, és még aznap estére elindultunk Ujfehértó felé. Ott volt a szálláscsinálás, és ott voltunk hat hétig. Június 15-én bejöttünk a laktanyába, itt megaludtunk, és 16-án pedig kivonultunk a vasúti pályaudvarra, ahol bevagoníroztunk. Szentgyörgy völgyi Gábor százados úr volt a századparancsnok, én az első szakaszban szolgáltam, Somogyi Zoltán tartalékos hadnagy volt a szakaszparancsnokom. M. I.: Én a harmadik szakaszban szolgáltam. Szakaszparancsnokunk volt Halmos Pál törzsőrmester. 0 volt egyben a szolgálatvezető is. K. Zs.: Dégenfeld Ottó zászlós úr a második szakasz parancsnoka volt. P. A.: Tehát bevagoníroztunk 16-án, kb. 22-én vagy 23-án vagoníroztunk ki Oroszországban. M. I.: Luniniecben vagoníroztunk ki, Fehéroroszországban. 15-én hajnalban rakodtunk be Nyíregyházán, ott tartotta Szentgyörgyvölgyi Gábornak a drága szép, csinos, szőke felesége azt az aranyos két kis eleven fiút, ha emlékeztek vissza, a két karján fogta azt a fehérbe öltöztetett két kis embert, s mindhárman lobogtatták a zsebkendőt. Szentgyörgy völgyi Gábor pedig az előttem levő vagonban volt, és jött abból a szép nagy szeméből a könny. S. K.: Melyik nótát daloltuk el? M. I.: Rászállott a bús gerlice a kaszárnya falára, Mindig csak azt turbékolja, leszerelsz nemsokára, Még a nap is szebben süt a leszerelő öreg huszárra, Isten véled Hadik András lovassági kaszárnya. P. A.: A gőzösnek hat kereke fekte, fekete, Azon visznek engemet messzire, messzire, Ne sírjatok nyíregyházi lányok, Visszajövök még hozzátok Valaha, valaha, vagy soha. 41